A beszélgetés során a művészet és az üzleti élet kapcsolódási pontjai és az ESG szerepe mellett egy sor egyéb témát is érintettünk.
- A közelmúltban általunk is megjelentetett sajtóközleményükben az írják, hogy "Az, hogy a művészet támogatása megjelenhessen a vállalati gondolkodásban, hosszútávú gondolkodásmódot és vezetői elköteleződést igényel"- Én ezt úgy értelmezem, hogy ez egy folyamat. Nyilván szervezete válogatja, hogy hol tartunk ebben, de mit gondolnak, a magyar piac holt tart ezen a téren más országokhoz képest?
- Nagyon az elején járunk az útnak, ami a fejlett gazdaságokkal összevetésben és a közismert történelmi eltéréseket szem előtt tartva nem is annyira meglepő. A művészet vállalati támogatása hosszú távú elköteleződést igényel, és valóban egy folyamatosan alakuló folyamat, amelyre hatással vannak az iparági sajátosságok, a vezetői szemlélet, valamint a hazai és nemzetközi trendek. A magyar piacon is egyre több vállalat ismeri fel a művészet támogatásának fontosságát, de nemzetközi szinten sok esetben előrébb tartanak nálunk. Itthon is megjelentek szerencsére már olyan kezdeményezések, amelyek a művészet és a vállalatok közötti kapcsolatot erősítik. A gazdasági szereplők kezdik felismerni, hogy a művészet integrálása nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem olyan perspektívát is ad, ami hozzájárul a közösségi értékteremtéshez és a fenntarthatósági célok eléréséhez.
- Az ESG jelentési kötelezettség lassan megkerülhetetlen tényezővé vált az ingatlanpiacon, de miként működik ez a gyakorlatban? Nem lehet kiadni azt az irodát, amelynek nincs minősítése vagy csak sokkal olcsóbban?
- Az ingatlanpiacon a bérlők, különösen a nemzetközi cégek, egyre inkább elvárják az ESG követelmények teljesítését, amelyeket központi és EU-s előírások szabályoznak. Magyarországon ez 2024-től lesz kötelező a nagyvállalatok számára. A kereskedelmi ingatlanoknak ennek megfelelően gyorsan kell alkalmazkodniuk, ami erősíti a „zöldítés” irányát. A pandémia után a munkavállalók számára az iroda már nemcsak munkahely, hanem sokkal inkább közösségi térként funkcionál, amely támogatja a jólétet és kényelmesebb lehet akár az otthonuknál is. Az új generáció különösen nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az ökológiai lábnyom minimalizálására és az inkluzivitásra. Az A kategóriás épületek jellemzően rendelkeznek zöld minősítéssel, de a hosszú távú ESG-megfelelés érdekében elvárt a karbonsemlegesség elérése is. Az ingatlanfejlesztők és bérbeadók, akik nem rendelkeznek ESG-stratégiával, hátrányba kerülhetnek a piacon, alacsonyabb bérleti díjakra vagy nagyobb üresedésre számíthatnak. A bérlők hosszú távú stratégiájuk során olyan irodákat keresnek, amelyek nemcsak az ESG elvárásoknak felelnek meg, hanem támogatják az ESG-riportálási kötelezettségüket, illetve akár a fluktuációt is csökkentik. Mi azt tanácsoljuk, hogy érdemes művészeti projekteket is integrálni az irodaházak szolgáltatásaiba, mivel a fiatalabb generáció különösen nyitott és érdeklődik ilyen addicionális szolgáltatások iránt.
- Általában: milyen a piac most? Úgy tűnik, hogy bár a kihasználatlansági ráta lassan emelkedik, mégsem beszél senki válságról. Önök miként látják? Hogyan változott az elmúlt években a kereslet?
- Válság valóban nincs, sőt némi megnyugvás is megfigyelhető az elmúlt évek hullámveréséhez képest. A szereplők kivárnak, így az irodabérleti tranzakcióknak már több, mint fele a jelenlegi épületben történő szerződés hosszabbítását eredményezi. Miközben továbbra sem kiszámíthatók a gazdasági körülmények, különböző adaptivitási stratégiák figyelhetők meg a piaci szereplőknél, ahogy a változékonyság lekövetésére törekszenek. Azt látjuk, hogy a mezőny ketté bomlik: miközben az új irodabérleti tranzakciókból egyre dominánsabb részt képviselnek az ESG-szempontoknak minél jobban megfelelő, vagy jól átgondolt stratégiával rendelkező irodaházak, addig azok az ingatlanok, amelynek fejlesztői nem tartják a lépést, fokozatosan kiürülnek vagy bérleti díj csökkentésre és egyre magasabb incentívák felajánlására kényszerülnek ahhoz, hogy megtartsák a bérlőiket.
- Elnézve a Budapesten dolgozó darukat, úgy tűnhet, hogy az elkövetkező egy-két évben nem lesz jelentős bővülés az irodapiaci kínálatban, ami nyilván összefügg azzal, hogy emelkedik a kihasználatlansági ráta, nőttek a kivitelezési költségek, és a bérlők nagyobb rugalmasság iránti igénye sem kedvez a hosszabb távú elképzeléseinek. Mit gondolnak, mindezek tükrében miként alakul a piac az elkövetkező években?
- A bérlők az ESG-megfelelőségi elvárások és a változó szabályozási környezet miatt egyre nagyobb rugalmasságot várnak el a bérbeadóktól, ami az üzleti modellekre is hatással van. Az igények listája jelentősen összetett vált, és ez visszatartó erővé is válhat a kereskedelmi ingatlanpiacon aktív befektetők számára. Az új projektek indításához elengedhetetlen a hosszú távú, legalább 7 éves bérleti szerződés, ami garantálja a fejlesztések megtérülését. Azonban csak akkor köttetik előbérleti szerződés, és indul el egy beruházás, ha mindkét fél – bérlő és fejlesztő – hosszú távra elköteleződik. Ennek következtében a spekulatív fejlesztések száma alacsony, a bérleti szerződések hosszabbításának aránya pedig nő, mivel a felek inkább kivárnak. A tanácsadók szerepe ebben a helyzetben kiemelten fontos, hiszen az új beruházások minden korábbinál nagyobb koordinációt és szakmai támogatást igényelnek a sikeres előbérleti szerződések megkötéséhez.
- Megfogalmazná ezt egy kicsit konkrétabban? Hol látják magukat az elkövetkezendő néhány évben?
- Az iO Partners 2025-re ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: a művészetet mélyebben kívánjuk integrálni cégkultúránkba és szolgáltatásainkba, hogy ezáltal növeljük az ügyfeleink számára nyújtott értéket és élményt. Az építőipar kulturális és művészeti értékkel történő összekapcsolása nem újkeletű fogalom, hiszen szerves és kötelező része volt az előző politikai érában a városfejlesztésnek, ma mégsem fordít rá kellő figyelmet a kereskedelmi ingatlanpiaci szektor. A művészet integrálása az irodai környezetbe túlmutat az esztétikai szempontokon: társadalmi értéket teremt, erősíti a vállalati identitást és lojalitást, valamint összhangban van az ESG-célokkal, előírásokkal. Ezért tűztük ki célul, hogy szolgáltatási palettánkat bővítjük: a művészetet beépítjük az ügyfélkonzultációs folyamatokba, ahol a projekttervezéstől a megvalósításig biztosítjuk a teljes szakmai támogatást. Ez magában foglalja a művészekkel, kurátorokkal és egyéb szakértőkkel való együttműködést és a művészeti elemek integrációját. A művészeti alkotásokkal, programokkal gazdagított irodai környezet befogadóbbá és vonzóbbá válik a munkavállalók számára, csökkenti a fluktuációt, növeli a dolgozói elkötelezettséget és javítja a munkahelyi jóllétet. Ez a pozitív munkakörnyezet kedvezően hat a hatékonyságra is. Az iO Partners célja, hogy a Magyarországon elkezdett művészeti összekapcsolódást és támogató/előremutató látásmódot kiterjessze regionális szinten a többi országra, ahol az iO Partners jelen van.
Irodakereso.info
