-    Mennyire vár el építészeti minőséget a bérlő?

-    Amikor egy vállalat új épületbe költözik, az minden esetben üzenetértékű. Az épület építészeti minősége, valamint a belső tereinek és a bérleménynek a belsőépítészete hozzáad a cég presztízséhez. Ezzel egyrészt a külvilág felé sugároz egy minőségi szintet, ugyanakkor a munkavállalói felé is meghatározza magát. Megfelelő munkakörnyezet megválasztása – és ez már az épület lokációjánál vagy homlokzatánál kezdődik – a munkavállalók elköteleződése, illetve „büszkesége” komolyan befolyásolható.

-    Mennyire kell kompromisszumot kötni egy irodaház tervezésekor? Hogyan lehet egyensúlyozni a művészet, a gazdaságosság és a technológiák nyújtotta lehetőségek között?

-    Az üzleti alapú irodafejlesztésben megvalósuló épületek leginkább kompromisszumokból épülnek. Természetesen az építési technológiák, a kivitelezés ideje és költsége mérnöki szemlélettel könnyen kezelhető. Viszont az irodaépület is egy termék, ahol a bérlők és a későbbi tulajdonosok döntésének minden esetben van emocionális oldala. Az értékteremtés egy ingatlanfejlesztés során nem szabad, hogy a beépített anyagok értékét jelentse. Az a hozzáadott érték, amit az építészeti minőség adhat a legjobban megtérülő, ugyanakkor erre manapság nagyon kevés mozgástér adódik.

-    Építészként mennyire kell figyelembe venni a leendő bérlők igényeit? Gondolom, hogy a Well díj erről is szól.

-    Teljes mértékben, de mindezt úgy, hogy a fejlesztés során nem is tudjuk hosszú ideig, hogy ki lesz a bérlő! Olyan flexibilis keretet kell teremtenünk, ahol egy nyitott irodaterületeken ültető IT fejlesztőcég, egy ügyvédi iroda vagy akár egy magánkórház is megtalálja a helyét. Persze minden bérlő mögött a munkavállalókat kell látni, akik érdemben ugyanolyan emberek, mint mi, nagyon hasonló alapvető munkakörnyezeti igényekkel. Gyors munkahelyi elérés, egészséges és komfortos irodatér, ergonomikus bútorok és megfelelő étkezési és szolgáltatási kínálat a környéken.

-    Melyik Futureal épületre vagy a legbüszkébb?

-    Egy szülő sem tud a gyermekei közül választani, így én is mindegyiket más miatt szeretem. A budapestiek eddig a Váci út – Dózsa György út sarkán álló Vision Towers láthatták a legtöbbet, ahol a telepítés nehézségei olyan formai megoldást hoztak, ami saroképületek esetében talán példátlan. Ugyanakkor a Corvin sétányon a Nokia székháza is szerintem messze felülmúlja a mai hazai irodaépületeket építészeti minőségben, ennyire harmonikusan kevés épület illeszkedik a városi gyalogosközlekedés szövetébe. Ha mindenképp választani kell, akkor a visszajelzések alapján nekem is az a véleményem, hogy a Budapest ONE lett/lesz a legszebb magyarországi modern irodaépület és ebben is sok olyan, nekem fontos tervezési részlet van még, ami a külső szemlélő számra láthatatlan.

-    Melyik az a kortárs épület, amelyet megmutatnál egy külföldről idelátogató építész barátodnak?

-    Budapesten sajnos nem épületek olyan irodaépületek az elmúlt harminc évben, amelyek nemzetközi szinten is említésre méltóak lennének. Ugyanakkor a Futureal fejlesztéseit nagyon büszkén mutatnám be, belátást engedve a fejlesztési folyamat minden érdekes és egyedi megoldásába. A Corvin Sétány Projekttel sikerült egy olyan városfejlesztési mintaprojektet létrehoznunk, ahova havi szinten érkeznek a külföldi szakmai csoportok, hogy belelássanak a részleteibe. Így rendszeresen megtapasztalhatom, hogy a külföldi kollégákat messze nem csak a homlokzati megjelenés érdekli. Nem épületeket kell építeni, hanem ezek által olyan tereket, amelyeket szívesen használnak a közösségek, ez szerintem ma a legnagyobb építészeti és fejlesztői kihívás.

-    Korábban az volt az általános nézet, hogy a nagyon alacsony bérleti díjak csak a legegyszerűbb építészeti megoldásokat engedik megvalósulni, magyarul az építész keze meg van kötve. Most, hogy kicsit emelkedtek a bérleti díjak, és egyértelmű konjunktúra van, könnyebb az építészek helyzete?

-    Sajnos a kivitelezési költségek sokkal nagyobb mértéjben emelkedtek, mint a bérleti díjak. Téves hozzáállás egy építésztől, ha az építészeti minőséget a homlokzaton elkölthető pénzhez köti. Az építészeti minőség része már az épület hatékonysága, gazdaságossága, üvegfelület/alapterület aránya, a használók kényelme, az energiatudatosság és leginkább az, hogy az épületet használó emberek szeretik-e. Ezek olyan szempontok, amelyek messze túlmutatnak a fasszadizmuson, a sikeres építésznek mindezeket megértve kell épületet alkotnia.

-    Milyen főbb trendek érvényesülnek ma a kortárs budapesti irodaépítészet, illetve tágabb értelemben, az urbanisztika terén? Ha ezt lehet bontani: mi a legjobb, ami ma történik, és mi az, ami a legkevésbé örömteli?

-    Szomorú látni, hogy még ma is épülnek olyan helyeken irodaépületek, ahol a tömegközlekedés nem képes azt megfelelően kiszolgálni. Véleményem szerint ez város- és ingatlanfejlesztői felelőtlenség. A tömegközlekedési csomópontokra épülő multifunkcionális fejlesztéseké az élhető jövő, ahol a sűrűség hatékonyságot, besétálható városhasználatot, szolgáltatási sokszínűséget, így felhasználói kényelmet és elégedettséget jelent.

-    Sugár Péter, aki egyebek mellett a Graphisoft Park fogadóépületét tervezte, az Irodaházak Éjszakája alkalmával azt nyilatkozta, hogy a magyar építészet „követő” jellegű, azaz megvárjuk, miként ülepednek le a legfrissebb nyugati trendek, és csak utána kezdünk hasonló megoldásokat megvalósítani. Egyetértesz ezzel?

-    Nagyra tartom Pétert és a tervezőcsapatát, nem véletlenül tervezzük velük a Corvin7 irodaépületünket. Annyiban árnyalnám az általa mondottakat, hogy szerintem nem az építészetet „másoljuk”. A piaci alapú professzionális ingatlanfejlesztésnek máshol 100 éves hagyományai vannak, úgy érzem, hogy ennek a gyakorlatnak az átvétele, amit tapasztalhatunk. Külföldön az építtető és építész együttműködése, egymás szempontjainak megértése már természetes. Ha ez az összhang megvan, akkor ott jó épületek és jó építészet születik.

A képre kattintva galéria nyílik

 

Irodakereso.info