-    Önök most is szokatlanul aktívak, és a Corvin sétány eddig átadott két ütemét is a válság közepén dobták a piacra. Mit tudnak, amit mások nem?
-    Valóban, jövőre két fejlesztésünk is befejeződik. Az egyik a Váci út és Dózsa György út sarkán található Vision Towers, a másik a Corvin sétányon a Corvin Corner. A lokáció majdnem mindig determinálja a sikerességet, amit kiegészítenek egyéb tényezők: a környezettudatosság, a közlekedés, a szolgáltatások és persze általában a minőség. Az épülő projektjeinknek eltérő a hajtóereje: a mindössze 6200 nm-es Corvin Cornert azért indítottuk el, mert a másik két itteni épületben elértük a 95%-os foglaltságot, és továbbra is nagy a bérlői érdeklődés. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elutasítjuk őket, helyhiányra hivatkozva. Ha ez az épület elkészül, már 50 ezer nm irodaházunk lesz a Corvin sétányon.

-    Vagyis önöket nem riasztja el, hogy a városban 22-24%-os üresedési ráta?
-    Ez az érték nagyon nagy szórást takar, a szellemházaktól a teljesen teli épületekig. A Corvin sétányon most érett be az elmúlt évek munkája: nem csak egy terepasztal felett beszélünk arról, hogy mit tervezünk, hanem a valóságban mutatjuk meg az érdeklődőknek, hogy ez itt a bevásárlóközpont, ez a sétány, ez pedig a fitnesz-központ. Sokan meglepődnek, hogy milyen lakásárakkal, illetve bérleti díjakkal dolgozunk, mondván, hogy néhány utcával lejjebb 10-15% olcsóbb mindez. De ha alaposabban szemügyre vesszük a kínálatot, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy mekkora pluszt jelent partnereinknek, hogy a kiváló irodai elhelyezkedést - a metrómegálló mellett vagyunk - egy remek szolgáltatási környezet egészíti ki, hiszen itt minden egy helyen megtalálható. 

-    Ezek szerint a bérlőik elfogadják az érveiket?
-    A belső terek kialakításában nincs sok játéktér: nagyon hasonlóak a piacon lévő termékek. Ami megkülönböztet bennünket, az a már említett prémium lokáció mellett az, hogy áldozunk a külső architektúrára is. Olyan házakat építünk, amelyek tükrözik a belső minőséget: A bérlők igényei az elmúlt években szofisztikáltabbak lettek. Fontos nekik, hogy az irodaház, amelyet esetenként akár tíz évre bérelnek, és amely a székházukként funkcionál, milyen benyomást kelt a partnereikben, hiszen a környezetet azonosítják velük. Nem mindegy az sem, hogy mennyit áldozunk a megújuló energia felhasználás lehetővé tételére, vagy, hogy milyen anyagokat alkalmazunk a homlokzaton. 

-    A Váci úton a Futureal most mutatkozik be. Miben nyújtanak mást, mint a néhány száz méterrel kijjebb épülő tömbök?
-    Ez az egyik legjobb telek a környéken: közvetlenül a metrómegálló felett vagyunk. A bérlői tárgyalásokon azt látjuk, hogy bár a Váci út alatt végigfut a metró, nem mindegy, hogy mennyit kell az állomástól az épületig gyalogolni. A két keresztező főútvonal nem derékszögben, hanem ívben találkozik, és ez extra láthatóságot ad annak, aki a Duna felől érkezik. Nem az árainkkal akarunk versenyezni, mert akinek csak az számít, ez előbb-utóbb egy „B”-kategóriás épületben fog kikötni. Mi inkább megvárjuk azt, akinek a minőség a fontos, és büszke akar lenni arra, hogy itt van az irodája. A KPMG és a világ egyik vezető gyógyszercége is így gondolkodik: az épület 75%-át már lekötötték.

-    Merre mennek tovább?
-    Spekulatív alapon nem lehet építkezni. Van ilyen fejlesztés a piacon, de nem ez a jellemző, hiszen a bankok már csak akkor finanszíroznak egy projektet, ha van előbérleti szerződés, és ez jó dolog. 

-    Miért? Nem volt jobb, amikor szerte a városban toronydaruk dolgoztak?
-    Remélem, hogy azok az idők sohasem térnek vissza. Hitelbőség volt, a finanszírozók keresték a projekteket, még akkor is, ha a fejlesztő nem is értett a szakmához. Sok esetben ez működött, de ez szülte azokat a félbehagyott épületeket, amelyeket valószínűleg soha senki nem fog már befejezni.

-    Önök mit akarnak legközelebb elkezdeni?
-    Kelenföldön, a sokak által csak Osztyapenkónak hívott nagy közlekedési csomópontban tervezzük a Budapest One nevű projektünket. A metró, a kelenföldi vasútállomás, a buszpályaudvar és az autópályák találkozása nagyon izgalmas hellyé tette a környéket. Bár business környezetként még nincs bevezetve, a láthatóság, az intermodalitás, az átmenő forgalom adott. Terveink szerint jövő év elején elkezdjük a projektet. Ez bérlőkereséssel indul, amihez nem elég a vízfesték rajz; építési engedélyes tervek kellenek, hogy a potenciális bérlők lássák, hogy mit építünk. Tavasszal elindul a metró és a mi marketingkampányunk is, és ha lesz előbérleti szerződésünk, ősszel már elkezdhetjük az első szárny építését. 

-    Kik jöhetnek szóba bérlőként?
-    Jelentős potenciált látok a shared service centerek piacán. Krakkóban 30 ezer ember dolgozik ebben a szektorban, jórészt „A” kategóriás irodaházakban. Mi ehhez képest le vagyunk maradva. 

-    A csomópont másik oldalára plázát terveztek. Hogy áll most ez a projekt?
-    Az elmúlt hat hónapban pici mozgást látunk a kiskereskedelmi forgalomban. Nem tudni ugyanakkor, hogy ez az 5-10%-os növekedés tartós vagy csupán a rezsicsökkentésnek köszönhető átmeneti optimizmus hajtja, netán szezonális hatásnak köszönhető. Mindenki óvatos, hiszen csak a választások után derül majd ki, hogy lesznek-e megszorító intézkedések. A bérlők látják a potenciált az Etele City Centerben. Jövőre döntünk erről is.

Irodakereso.info