- A cégnél betöltött pozíciója okán biztos vagyok benne, hogy meg van győződve például az ESG szükségességéről, ugyanakkor minden szervezeten belül van némi ellenállás az új dolgokkal szemben. Mivel és hogyan tudta meggyőzni a kollégáit és vezetőtársait, hogy valóban fontos dologról van szó?

- Válasszuk ketté a kérdést a vezetésre és a kollégákra. Több cégnél dolgoztam Magyarországon és külföldön, mint alkalmazott és mint tanácsadó, és egy közös vonásuk ezeknek a szervezeteknek biztosan volt: ha a felsővezető elhivatott, érdekli a téma, és hajlandó forrásokat és energiát allokálni a célok megvalósítása érdekében, akkor a gépezet beindul, és a kezdeményezés alacsonyabb szintekre is eljut. A CBRE-nál Kibédi Varga Lóránt ügyvezető igazgatót személyesen, „alapindíttatásból” is érdekli a téma, és megvan a kellő elhivatottsága is. Ilyen esetben a munkatársak is szívesebben és könnyebben állnak be a megvalósításba. De természetesen mindenhol vannak olyan kollégák, akik nem feltétlenül hisznek ebben hanem plusz feladatként élik meg. Ezért is fontos az érzékenyítés, illetve egy formális program megalkotása. Egyébként a CBRE-nél régiós szinten is tűztünk ki célokat, egyebek mellett a karbonlábnyom csökkentésével kapcsolatban az irodahasználatra, az utazási szokásokra, a helyi szinten releváns társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos szándékok előmozdítására, az oktatásra, a női munkavállalók arányának növelésére. A beszerzésnél a teljes értékláncot nézzük, és mindez az olyan apró dolgokkal kapcsolatban is tetten érhető a gyakorlatunkban, mint a felelős rendezvényszervezés, a lehetőség szerinti zöld energia használata, minősített épületek használata, a műanyagok szerepének csökkentése és még sorolhatnám.

- Milyen előnye van az Önök ügyfeleinek Budapesten abból, hogy például az ESG-vel kapcsolatos követelményrendszer nemzetközi szintről érkezik?

- A CBRE részt vesz egy nemzetközi kezdeményezésben, melynek részeként a felsővezetők a Cambridge-i Egyetem idevonatkozó képzése segítségével érthetik meg, hogy ez nem csak egy pár akció füzére, hanem egy komplex rendszer, amibe bele kell illeszkedni. A cégen belül van egy climate pledge nevű kezdeményezésünk, amelynek fókuszpontja, hogy a 2050-es EU-s célkitűzést tíz évvel korábban teljesítsük a nettó zéró karbonkibocsátás vonatkozásában, és léteznek olyan tudományos eredményeken alapuló célállításaink (science based targets initiatives) a klímaváltozás hatásainak mérséklésére is, amelyek rajtunk kívül eső kibocsátási célokat határoznak meg a létesítménygazdálkodás és a létesítményüzemeltetés terén. Azért mondom, hogy rajtunk kívülálló, mert ezek teljesítése nem csak a munkatársaimon múlik, hanem az egyes épületek tulajdonosain és üzemeltetőin is. A kérdésre tehát az a válasz, hogy egyrészt az szolgáltatásainkba egyre inkább integrálódik a fenntarthatósági, de egyelőre leginkább zöld aspektus, másrészt ezzel mind az ügyfeleket, mind a CBRE nemzetközi céljait és nem utolsó sorban az élhetőbb és fenntarthatóbb épített környezetet szolgáljuk.

- A saját szervezet tagjainak meggyőzése – felteszem – a kisebb kihívás, de Önök mégiscsak egy tanácsadó cég. Mennyire fogadják el a szolgáltatásaikat igénybe vevő vállalatok pl. az ESG kikerülhetetlenségét?

- Érdemes látni, hogy 2020 óta, amikor az EU fenntarthatósági céljait megfogalmazó Green Deal csomagja napvilágot látott, az egyik fő irányelv az, hogy a cégeket átláthatóságra kötelezik. A csomag része a fenntarthatósági szempontokat tartalmazó jelentéstételi kötelezettség, illetve az, hogy a tőkeáramlást át akarják csatornázni a zöld befektetések irányába. Ez a törekvés eszköz szinten is megjelent már, a pénzintézeteknek jelenteniük kell, hogy az általunk finanszírozott projektek mennyire felelnek meg a fenti céloknak. Mindezt igazolható módon kell, hogy tegyék, szükség esetén szankcionálhatóan, különös tekintettel a greenwashing jelenség elkerülésére. Tehát szerintem aki még nem fogadta el, az hamarosan szembe kell, hogy nézzen ezzel a ténnyel.

- Miként jelenik ez meg eszköz szinten Magyarországon, például egy irodaház esetében?

- Amikor valaki nemzetközi tőkét kíván bevonni, vagy valamilyen nemzetközi portfólió részesévé válik egy eszköz, akkor sokszor elvárás, hogy a tulajdonos tisztában legyen az eszköz teljesítményével, ami egy olyan követelményrendszerben tükröződik , amely már nem csak a karbonlábnyomra vonatkozik, hanem társadalmi- és vállalatvezetési mutatókat is tartalmaz. Ha működtetésről van szó, a leghangsúlyosabb az energiahatékonyságés a karbonlábnyom csökkentése. Ha pedig befektetésről, akkor mindez kikerülhetetlenül megjelenik a befektetői elvárások között, akár egy egészen kézzelfogható checklist formájában. Persze, van olyan, aki nincs benne ebben a világban és mindig lesznek üzemeltetők, tulajdonosok, akik megpróbálják kikerülni az ESG-t. Azonban úgy látjuk, hogy a rosszul fenntartott és üzemeltetett, illetve nem „ESG-konform” házak eladhatósága és bérbeadhatósága fokozatosan szűkül. Már csak azért is, mert egészen egyszerűen nem fog kijönni a matek: ha kivetnek például egy extra adót a fosszilis energia használatára – ami egyáltalán nem elképzelhetetlen – drágább lesz az üzemeltetés, kisebb lesz a bevétel és a haszon, azonnal romlik a ház versenyképessége. De relatíve még sokan vannak, akik nem érzik azt, hogy ez a követelményrendszer hozzájuk is megérkezik.

- Ha optimistán nézzük, akkor ők egy újabb piaci szegmens a CBRE számára.

- Valóban, viszont sokszor már meglévő ügyfelekről beszélünk, akiknél az ingatlan életciklust szinte teljesen le tudjuk fedni a felméréstől, átvilágítástól a megvalósítás támogatásáig. Az én csapatompéldául fel tudja mérni a klímaváltozással járó fizikai kockázatokat, jelentéseket írunk, segíthetünk kiszámolni a karbon lábnyomot és modellezni az elvárt, vagy megcélzott csökkentési görbe alakulását, megvizsgáljuk, hogy az adott portfólió vagy irodaház miként felel meg a nemzetközi és / vagy lokális ESG követelményrendszernek. Az a tapasztalatunk, hogy ha az általunk adott látlelet alapján a tulajdonossal kidolgozunk egy megvalósítási tervet, akkor annak végrehajtásában a létesítménygazdálkodásnak lesz óriási szerepe, hiszen például ők írják ki a tendereket, ők lesznek a leginkább tisztában azzal, hogy milyen paraméterekkel kell rendelkezni egy zöld minősítés megszerzéséhez, és hogy a bevezetett intézkedések ne csak papíron működjenek, például a rövidtávú elgondolások prioritása miatt. Ugyanakkor minden csak az ügyfeleinkkel közösen tud megvalósulni, az ő elkötelezettségük és jóváhagyásuk mentén. Együtt kell működni, hogy a fenntarthatóság valósággá váljon.

- Ha már szóba hozta: több piaci szereplő is kétségét fejezte ki az energiatanúsítványok igazságtartalma kapcsán.

- Bizonyos mértékig egyet kell, hogy értsek velük, mert a tanúsítványban megállapított tényezők, főleg gépészeti oldalon, sokszor eltérnek a valós fogyasztástól és ez ellene mehet a fenntarthatósági elvárásnak, azaz, hogy elsőre az energia fogyasztást kell csökkenteni. De ezen kívül is már elérhetők megfelelési támpontok, mint például a zöld tevékenységek taxonómiája, amit az EU rendeletben szabályoz. Ennek most már a teljes kritériumrendszere elérhető és ez további kihívások elé fogja állítani a kereskedelmi ingatlan fejlesztőket, üzemeltetőket, tulajdonosokat. Komolyan kell vennünk mind a hat kritériumot: klímaadaptáció és mitigáció, biodiverzitás, körforgásos gazdaság, vízgazdálkodás és a környezetszennyezés csökkentése. Emellett már nagyon feltörekvő téma a fenntartható anyagok használata és a teljes életciklus fenntartható kezelése a tervezéstől kezdve. Azt gondolom, hogy az energiahatékonysági beruházások mellett komoly tartalékok vannak az újrahasznosítás terén is, de ez még sokszor szabályozási gátakba ütközik, ami pedig a fenntarthatóság elve ellen is mehet. Ezek azok a kérdések, amelyek szerepe nő, és amire minden piaci szereplőnek oda kell figyelnie, sőt együtt is kell működnie.