– Vágjunk a közepébe! Mi az interior branding lényege?

–  Nem véletlenül kapta az általam alapított Környezettervezés.hu belsőépítész iroda az Interior Branding Studio alnevet. Minden egyes közületi projektnél – legyen az egy kis-, közép-, vagy nagyvállalat irodája, kávézó, étterem, szabadulószoba – egy meghatározott, már létező brand, azaz a projekt megbízójának arculatát kell a terekre vetítenünk a belsőépítészet szintjén.

– A legtöbb esetben, amikor létrejön egy cég, egy bizonyos értékrendszer alapján működik, és kitalálja, mit szeretne a külvilág felé közvetíteni magáról. Ilyenkor általában egy arculattervezőt, vagy egy grafikust felkérnek arra, hogy alkossa meg a céglogót: amelyet aztán a névjegykártya, weboldal, Facebook megjelenés, és egyéb kommunikációs eszközökre is felkerül. Ideális esetben hogyan folytatódik ez a munka?

– Az interior branding, ezt a már kialakított egységes grafikai arculatot ülteti tovább a belső terekre, mintegy komplex vizuális összhangot teremtve a dolgozók és a külvilág fejében. Ezáltal növeli a munkavállalói elkötelezettséget és szerethetővé, könnyen azonosíthatóvá teszi a céget. Átgondolt, tudatos hatást kelt a külvilágban, ha a cég nemcsak a kommunikációs, hanem a design szintjén figyelmet fordít önmaga megjelenésére. A legnagyobb brandek komplex arculattal rendelkeznek, gondoljunk csak a méltán híres Cserpesre, ahol a termék, a grafika, és a belső tér is összhangban van. Biztosan fel tudod idézni, tejespalack lámpák lógnak a plafonról. Mi ez, ha nem a komplexitásra törekvés szimbóluma?

– Igen, szerintem szinte valamennyi cégvezető fejében megfordul, hogy tenni kell valamit az arculattervezés terén, de aztán jön a szigorú pénzügyi vezető, aki számon kéri, hogy vajon megtérül-e ez a befektetés. Hogy látod, szívesen költenek a cégek a belsőépítészetre?

– Úgy gondolom, egy tudatos és felelős vezetőnek a marketing- és PR költségek mellé az interior tervezés és kivitelezés díját is be kell építenie, mint egyfajta marketing eszközt; önmagukat meghatározó, statement tényezőt. A belsőépítészeti kialakítástól függ, hogy az irodában hogyan érzi magát az adott térben dolgozó munkatárs, hogy az étterembe betérő vendégben pozitív kép alakul-e ki. Kellemesen hívogató, „itt szeretnék maradni” érzést kelt benne a belső tér, vagy a régi „jól bevált” rendszer szerint kényelmetlen kávéházi székek fogadják, a minél gyorsabb vendég cserélődés miatt. Ez utóbbi esetben az, aki kivételes élményre vágyik, és szeretné jól érezni magát, sarkon fordul, és más helyet választ, máshol költi el a pénzét. Mindenkinek a saját felelőssége, hogy hova akarja pozícionálni a cégét.

– Miért fontos, hogy már „iroda szinten“ is megkülönböztessük magunkat a versenytársaktól?

– Induljunk ki abból a közhelyből, hogy az első benyomást nem, vagy csak nagyon nehezen lehet a későbbiekben megváltoztatni. Amikor a partnered belép az irodába, már mindent tud Rólad, anélkül, hogy bárki is hozzászólt volna a recepción: tudja, hogy melyek a cég számára fontos értékek, és melyek nem. (Az is jelentéstartalommal bír, hogy van-e recepciós pult, odajönnek-e eléd az ajtóhoz fogadni, vagy magadnak kell bizonytalanul körbejárni a helyet, hogy megtaláld a személyt, akihez tárgyalni érkeztél.)

– Tehát, ha egy vezetőnek számít, hogy különféle marketing eszközökkel milyen képet alakít ki a cégről a külvilágban, akkor az interior brandinget sem szabad kihagynia?

– Igen. Ha létezik céglogó, akkor érdemes azt pl. 3D világító formában a recepciós pult mögé tenni, vagy a bejárati ajtóval szemközt kihelyezni, ahogyan a GPC iroda esetén is tettük; a cél, hogy a látogatóban rögtön tudatosuljon, hova érkezett. Mit akarunk közvetíteni? Megbízható a cég? A folyamatos fejlődést, az innovációt tartja fontosnak? Ügyfélközpontú? Barátságos, szerethető brand? Én nem azt szeretem hallani a megbízómtól, hogy Enikő, tervezz kék falakat, szürke szőnyeget, nagy, átlátható tereket, hanem például azt, hogy „szeretném, ha a munkatársaim folyamatosan inspirálva lennének a térben, egymással könnyen tudnának beszélni úgy, hogy közben nem zavarják az aktuális munkavégzést”. Én ezeket az igényeket fordítom le a belsőépítészet nyelvére. Így tudunk a legkönnyebben együtt dolgozni a megbízóval.

– Gondolom, mindez az internetes platformokon is vissza kell, hogy tükröződjön.

– Az ember egy új munkahely, egy céges partner keresése kapcsán először a weben keres rá az adott vállalatra, vagyis az Instagram, az egyre kevésbé számottevő Facebook, a feltörekvő Youtube, valamint a markánsan bebetonozott Google világában. A cégeknek az átlagtól eltérőt kell mutatni, mert a mai információ-dömpingben már nem lehet az átlagossal kitűnni. Már magában a kifejezésben is ott rejlik a lényeg: kitűnni csak úgy lehet, ha megkülönbözteted magad a többiektől; ha tudod, hová pozícionálod a céget, és ezt az iroda belsőépítészetével is tudod tükrözni. Ne felejtsük el, hogy a versenyszférában komoly rivalizálás van a cégek között. Hozok egy példát a nagyvilágból. Az elektromos autók látványa már mindennapos az utakon. Lassan ott tartunk, hogy ezek az autók - különleges drónok segítségével - repülni fognak, ezáltal többszintű közlekedés alakul ki. Világosan látszik, hogy a világ hihetetlen gyorsasággal fejlődik, és gyorsul. Aki nem száll be a versenybe, lemarad. Ma már a szép iroda nem újdonság.

– Térjünk vissza oda, hogy az interior brandingnek szerepe lehet a munkaerő megtartásában.  

– Igen, de ezt nem a felszínről közelíteném meg. Természetesen figyelni kell arra, hogy pozitív hatású, motiváló színekkel, feliratokkal jobb az irodában dolgozók közérzete, hogy érdemes a természetes napfény mellé ültetni a dolgozókat, és a középső sötét zónába helyezni a tárgyalókat, mosdókat. Az is ismert, hogy az akusztikára mennyire oda kell figyelni az open space-ek esetén, különben a nagy munkahelyi zaj miatt csökkenni fog a dolgozók teljesítménye. De én más oldalról, az emberek új motivációjának oldaláról vizsgálom a kérdést.  A közelmúltban végbement gyors munkaerőpiaci változások miatt ma már a kis-, közép-, és nagyvállalkozásoknak egyaránt oda kell figyelni arra, hogy 2019-ben mások a munkaerő megtartására irányuló eszközök, mint régen, főleg, ha többségében Y-generációs munkavállalókat alkalmaz a cég. Őket már nem elég pénzzel motiválni, nem elég (sőt, sokszor nem is szükséges számukra) a biztonság, mert 2-3 hónap után fogják magukat, és máshol keresnek állást. A szüleik generációjának gondolkodásához képest ők már egy új kor gyermekei, egy olyan szabad és nyitott világ képe él a fejükben, ahol bármit, bármikor, szabadon megtehetnek. Kis sarkítással, nem hideghívással keresik az ügyfelet, hanem fb-on írnak rá, nem reggel 8-ra járnak dolgozni, hanem amikor nekik jól esik, nem az asztal mellett ülve töltik el a munkaidejüket, hanem egy babzsákon ülve, azaz bizonyos szinten ők irányítanak, és ehhez a munkaadóknak is fel kell nőni, észre kell venni és alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Máskülönben elöregedő munkatársakkal veszik körbe magukat.

– Egy kicsit megint visszarángatlak a földre. Mérhető-e az interior branding hatása? Akár számszerűsíthető is?

–  Annyira örülök, hogy rákérdeztél erre, mert konkrét tapasztalatom is van a Generali tulajdonú ROAR iroda kapcsán. Lehet, hogy sokaknak ismerős a név: olvashattak róla a Forbes magazinban, találkozhattak vele az Employer Branding díj kapcsán, hisz munkáltatói márkaépítésben díj nyertesek lettek, amellett, hogy 2017-ben az Év Irodája díjra is jelöltek voltak. Ezt az irodát terveztem én.

– Gratulálok, Enikő!

– Köszönöm Gábor. Szóval, visszatérve a kérdésedhez, a világszinten ismert Generali, illetve annak budapesti székhelye, a megváltozott munkaerőpiaci viszonyokra reagálva kitalálta, hogy különválasztják az új igényekkel rendelkező Y generáció, és a 30-as éveik fölött járó dolgozóikat. A cégvezetés felismerte, hogy a 40-50-es korosztály nem találja meg a hangot a huszonéves kollégákkal, eltérő kommunikációs, szociális viselkedésük, motiváltságuk, és egyebek miatt. Épp ezért, egy leányvállalatot hoztak létre azért, hogy az Y generáció friss gondolkodásmódja, életstílusa, lendülete teret nyerjen magának – ehhez terveztem nekik egy „XXI. századi játékteret”.

– Konkrétan?

-  Az arculattervezés után, az újragondolt híres piros logó újragondolása türkiz – pink poligon oroszlánként falmatricára és gondosan megtervezett mintájú modulszőnyegre került, amelyből az oroszlán fej is kirajzolódik, kárpitozott kávéházi éttermi padokkal kialakított kellemes, otthonos, barátságos kávézós hangulat, TED-re hajazó színpad az előadásoknak, (természetesen minden a közületi feltételeknek megfelelő anyagminőséggel, kopásállósággal, kivitelezéssel). És Gábor, a gyakorlat azt mutatja, hogy valóban ez az a tér, ahol az Y generáció jól érzi magát! Elmúlt az az idő, amikor fehér falakkal határolt cellás irodába tudod „zárni” a munkavállalókat, akik el is fogadják ezt. Egy Y generációs ezt szóvá tenné a felettesének. Vagy nem írná alá a munkaszerződést.

– Eddig nagyvonalakban beszéltünk az iparág és a munkaerőpiaci helyzetről, most térjünk át a Te munkádra. Azoknál a koncepcióterveknél, amelyeket Te készítesz, milyen részletszintig mész le? Mennyire aprólékos egy ilyen terv? Vagy ez megrendelőtől függ?

 – Az irodaépítés terén – még alkalmazotti munkaviszonyban – szerzett tapasztalataimra építve a saját cégemben úgy döntöttem, hogy egy egyedi, hatékony rendszert dolgozok ki, ami lerövidíti a tervezési szakaszt, és az eredményre fókuszál, azaz én nem a megszokott rendszerben dolgozom: vázlatterv és kiviteli terv szinten. A közös munka elején, az ügyféllel történt egyeztetések alapján készítek 3 különböző típusú hangulattablót. Ebből egyet kiválasztanak, vagy akár 1-1 nekik tetsző részletet vagy különleges geget az egyes moodboardokból, majd a véglegesített tabló alapján rögtön a kiviteli szintű terveket készítem. Ez az, ami alapján a burkoló fel tudja rakni a csempét (falnézeti terv); le tudja rakni a modulszőnyeget (padlóburkolati terv); az asztalos le tudja gyártani az egyedi bútort (egyedi bútor terv); be lehet rendezni a teret (berendezési alaprajz, Space Plan) és a villanyszerelő is tud dolgozni (világítástechnikai fedvényterv). Persze ne legyünk elvakultak. Sokszor előre meghatározott költséghatár alapján dolgozunk, ezért egy korrektül, akár több opcióval kialakított belsőépítészeti költségvetés is elengedhetetlen ahhoz, hogy ad egy, a kivitelezők meg tudják adni a munka- és anyagdíjukat az egyes projektekre, és így komplex, teljeskörűen előrelátható végösszeggel induljon el a beruházás, ad kettő, a cég előre kalkulált éves keretösszegébe beleférjünk.

– Értem. Következzen egy személyesebb jellegű kérdés: Mi a legjobb számodra ebben a munkában?

– Hogy számomra mi az érdekes, izgalmas a belsőépítészeti tervezésben? Ez nehéz kérdés, és egy szóval meg sem tudom válaszolni. Hadd gondolkozzam… Elsőként talán a változatosság. Egyszer egy irodát, aztán egy kávézót, majd egy éttermet, lakást, airbnb-t tervezek. Mindig más típusú ügyféllel dolgozom együtt, és kihívás, hogy mindenkivel megtaláljam a közös hangot. Egyszer kreatívoknak alakítok ki irodát, aztán programszervező cégnek, majd biztosítási alkuszoknak, tanácsadóknak. Természetesen, ha nem alakulna ki köztünk a „kémia”, akkor jobbnak látom, ha nem kötünk üzletet egymással. Nagyon motiválnak a velem szemben támasztott kihívások, amelyeket meg kell ugrani. Volt rá példa, hogy egy Trabant karosszériát kellett az autószerelővel kettévágatnom, majd a villanyszerelővel beköttetnem a reflektorait, hogy azok világítsanak – tipikus, a belsőépítészetben alkalmazott szakemberek, ugye - ezzel is erősítve a szóban forgó, izgalmas szórakoztatással foglalkozó cég tevékenységét. Azaz mit sem ér önmagában a tervezés, a különleges gegekre meg kell szervezzem a megfelelő csapatot, akik meg is tudják azt valósítani. Megvalósítható álmokat tervezek.  Meg kell találnom a megfelelő anyagokat, amelyek kopásállóságukkal, közületi minőségükkel hosszútávon is kiszolgálják az ügyfelet. Na és mindezt nem csilliókért. Hanem okos ötletekkel, optimalizálva, jellemzően mindig korrekt ár-értékben maradva. Na, jó, 1-1 gegnél ettől indokolt esetben eltérve.

– Optimista vagy? Helyére kerül a belsőépítészet Magyarországon?

– Sajnos, Gábor, és mondd meg, ha nincs igazam, de Magyarországon még mindig sajnálják az emberek, cégvezetők, a magán ügyfelek a nem is irracionálisan nagy pénzkiadást a belsőépítészetre. Ha a kivitelezésre, vagy az anyagokra nem is - mert azok szükséges kiadások -, de a tervezésre fokozottan. Pedig hány olyan ügyfél fordul hozzám, aki először a saját feje után ment, és annyi hibát követett el – ami utólag a javítások vagy az újragyártás miatt pluszköltségeket jelentett –, hogy be kellett látnia, olcsóbb lett volna megbízni egy szakembert. Belsőépítész tervezőt alkalmazni – munkatapasztalatának, továbbképzéseken, nemzetközi vásárokon szerzett ismereteinek, önfejlesztésének, szorgalmának köszönhetően – összességében anyagilag is kedvezőbb megoldás.

– És aki talán kívülről szemlélve élesebben látja a cég problémáit és lehetőségeit.

– Abszolút! Külső szemmel máshogy látok rá a helyzetükre, és sokszor már az első pillanatban észreveszem a cég (belsőépítészetre vonatkozó) problémáit, és megoldást ajánlok. Bízom abban, hogy 3-5-10 éven belül megváltozik Magyarországon a belsőépítészettel szembeni tartózkodó magatartás. A gasztronómia, vendéglátás, szálláshelyek piacán már láthatóak az erre utaló jelek; ahol a minőségi szolgáltatáshoz minőségi belsőépítészeti kialakítás társul, azok feljebb pozícionálták magukat a saját piacukon. Hány Michelin csillagos étterem van Magyarországon? Egyre több. Bízom abban, hogy ez a tendencia az irodaépítésben is megjelenik, mert ha a cégvezetők végiggondolják, el kell ismerniük, a belsőépítészet egy igen gyors megtérüléssel járó befektetés.

A képre kattintva galéria nyílik.

Irodakereso.info