-    Essünk át a „nehezén”! A PSG név inkább a foci világából cseng ismerősen…

-    A cég neve nem a focival kapcsolatos, de a Property Solution Group rövidítéséből ez a mozaikszó adódott. A group szó pedig kissé nagyzolónak tűnhet egy 3 fős cég esetében, de 2014-es indulásunkkor az akkori cégtársammal valóban egy ingatlancsoport létrehozása volt a célunk. Az volt a terv, hogy az irodákon kívül, raktárakkal és üzlethelyiségekkel is foglalkozunk, divíziónként 2-3 munkatárssal. Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy 2017-ben külön váltunk, és ezzel egy barátságnak is vége szakadt. Nem örültem egyik változásnak sem, mint ahogyan annak sem, hogy a terveink is más irányt vettek.

-    Melyek voltak a fontosabb mérföldkövek eddig?

-    Azok a megvalósult ügyletek, amelyek kapcsán jól ismert cégeknek vagy start-up-nak tudtunk segíteni új irodájuk megtalálásában; növelve ezzel cégünk elismertségét, és referencia listánkat. Ilyen volt tavaly az Aeron Zrt. - a lassan, de biztosan világhírűvé váló Nanushka leányvállalatáról van szó - Gerbeaud Házban történő elhelyezése vagy a Craft.docs beköltözése az Andrássy Palace-ba, mely cégről a Forbes is írt és biztos vagyok benne, hogy a jövőben még hallunk róluk. De örülök annak is, hogy megismerhettem Oszkó Péter urat, és az ő cégének is a P.S.G. találta meg a megfelelő irodaházat. Ez egy kétkörös nekifutás volt és végül más ház lett a befutó, mint 8 hónappal korábbi első kapcsolatfelvételünkkor, de örülök, hogy ismét nekünk szavazott bizalmat. Ezeket emelném ki a múlt évből, de visszatekintve az azt megelőző néhány évre, megemlíthetném még a Kékkúti-Szentkirályi Ásványvíz fúziójakor fellépő iroda igény megoldását, az Index.hu irodájának megtalálását, továbbá a Doktor24 cégcsoport, az MKB Consulting, az ÉMI és a Raiffeisen Bank Private Banking részlegének iroda projektjében való tevékeny részvételünket is.

-    Milyen évre számítanak az irodapiacon, melyek a legfontosabb trendek?

-    Én alapvetően optimista vagyok, mindig jót várok, és ez nem csak a munkámra érvényes. Az irodapiaci trendek kapcsán csak megerősíteni tudom a korábban is felvázolt képet: véleményem szerint a hibrid munkavégzés a Covid után is velünk marad - remélem lesz végre ilyen időszak! Immár több mint egy éve tapasztalom, hogy a P.S.G.-t megkereső cégek egy kisebb része - akik pl. 400-500 m2-nél nagyobb területet keresnek -, már nem a korábbi metódus alapján kalkulálnak, vagyis 8-10 m2/fő, hanem ennek a felével. Azaz egy 100 fős cég 500-600 m2-t akar bérelni, mert a munkavállalók is preferálják az otthoni munkavégzést heti 2-3 napban, így váltott shiftekkel oldják meg a szükséges irodai munkavégzést.  

-    Tehát az irodákra biztosan szükség lesz a jövőben is.

-     Igen, de egy kicsit másképpen.  A közösségi terek és a well-being nagyobb hangsúlyt kapnak az irodák kialakításakor. Szintén trend - és nagyobb létszámú cégeknél, főleg állami érdekeltségű vállalatoknál figyelhető meg -, hogy már nem csak a hagyományos irodamegoldást preferálják a bérlők, hanem a szolgáltatott irodát is. Ez abszolút érthető, hiszen a pandémia teremtette kissé kiszámíthatatlan piaci környezet kedvez azoknak a konstrukcióknak, ahol elég 6-12 hónapra elköteleződni, nincs kezdeti befektetés, hiszen felszerelt irodákról beszélünk és a futamidő alatt is lehet bővülni, a plusz szolgáltatásokat nem is említve. Az viszont a véleményem szerint átmeneti jelenség, hogy tavaly több cég albérletbe adta a bérelt területük egy részét, jellemzően a bérleményük 1/3-át, 1/4-ét. Ez a tendencia is inkább a 300-500 m2-nél nagyobb cégeknél volt megfigyelhető.

-    Ez is egy lehetséges oka annak, hogy 10% felett van az üresedési ráta – a teljes piacra vetítve. Véleménye szerint mekkora az egészséges érték?

-    Nézőpont kérdése, de ennek értékelésekor figyelembe kell venni az elmúlt két év Covid előidézte fejleményeit. A bérbeadóknak nyilván magas ez a szám, de még talán akceptálható, a bérlők szempontjából pedig inkább kedvező. Hogy hány százalékig egészséges ez az emelkedés? Ezt a nálam okosabb emberek biztosan meg tudják mondani. Én annyit tudok, tapasztalok, hogy paradox helyzetben vagyunk. A nem újépítésű A-kategóriás irodaházak esetében is egyre elfogadottabb trend  a fix 3 éves bérleti konstrukció, de legalábbis a break opció beépítése a szerződésbe, a korábbi 5 évhez képest, ellenben a kiépítési költségek olyan szinten emelkedtek, hogy ez igazán minimum 5 évnél éri meg a tulajdonosoknak. Ilyenkor kezdődik a ping-pong a felek között: ki enged és mennyit. Ezekben a szituációkban van jelentős szerepe egy ingatlan tanácsadó cég tudásának, szakértelmének.

-    A fentieken túlmenően, miként változtak, illetve változnak a bérlői elvárások az utóbbi néhány évben? Mi számít ma sikerterméknek az irodapiacon?

-    Ahogy említettem, a hibrid már nem csak az autó-, hanem az irodapiac bevett brandje is lett, illetve előtérbe kerültek a közösségi terek és a well-being. Ez utóbbi magába foglal mindent, ami kihat a munkatársak közérzetére, hatékonyságára és elégedettségére. A munkahelyi közérzet javítása azoknak a feltételeknek az optimalizálásával érhető el, amelyekkel egészséges munkakörnyezet alakítható ki, csökkenthető a stressz, és biztosíthatók a feltételek a fizikai és mentális egészség megőrzéséhez. A munkahelyi közérzet nagymértékben befolyásolja a munkatársak teljesítményét, elkötelezettségét és elégedettségét, így ez ténylegesen fontos szempont lett a munkaadók életében. És ha már szóba került a társas érintkezés: nekem nagyon hiányoznak azok a 3-6 havonta megrendezett kötetlen ingatlanos programok – mint amilyet pl. az irodakereső.info is csinált -, ahol találkozni lehetett a piac szereplőivel, válthattunk pár szót, tájékozódtunk, ápoltuk a személyes kapcsolatokat. Remélem az év második felében ezekre is sor fog kerülni.

 

Irodakereso.info