-    Túl azon, hogy ez volt a 25. díjátadó, miért érezték most fontosnak az európai elnökök, hogy ilyen nagy számban vegyenek részt az ünnepségen?

-    A FIABCI magyar tagozata messze kimagaslóan sikeres a nemzetközi mezőnyben, de még világszinten is. Az eddig lebonyolított 24 Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat nyertesei olyannyira eredményesen képviselték Magyarországot, hogy 33 arany és 44 ezüstérmet nyertek, példátlan nemzetközi elismerést szerezve hazánknak. Ezzel Magyarország a legsikeresebb európai ország, a világon pedig a harmadik, Malajzia és Szingapúr mögött.  (A mostani, tehát a 25. pályázat nyertesei a jövő évi, Szingapúrban megrendezésre kerülő versenyen indulnak. - A szerk.) A siker annak is köszönhető, hogy szinte valamennyi kategóriában erősek a magyar fejlesztők, tehát nem csak az irodaházak mezőnyében, de az örökségvédelem, a kultúra, a szociális intézmények terén is. A másik sikerfaktor – ha szabad így fogalmaznom - Gönczi László, a FIABCI Magyar Tagozat és a Bíráló Bizottság elnöke, egyben a FIABCI Prix d’Excellence Committee alelnöke, aki jól tudja mozgósítani a potenciális magyar pályázókat, és emiatt egyfajta mentorként tekintenek rá ott, ahol meg kell erősíteni a különböző okok miatt nem kifejezetten erős helyi szervezetet. Azt is elismeréssel nyugtázták a külföldi szakemberek, hogy a magyar fejlesztőknek, projekteknek, épületeknek külföldön kifejezetten jó a reputációja, a díjnak köszönhetően felnéznek ránk. Érdekes módon – és ezen a téren van még tennivalónk – a hazai visszhang rendszerint jóval szerényebb. Hiába, az ember nem feltétlenül tud próféta lenni a saját hazájában. Ezen szeretnénk változtatni és kiszélesíteni az együttműködő szervezetek körét.

-    Mit mutattak meg a külföldi szakembereknek?

-    Mielőtt a kérdésre konkrétan válaszolnék, szeretnék beszámolni egy általános érvényű megfigyelésről: egy élő bejáráson sokkal jobban kiugranak azok a szakmai erények, amelyet a fejlesztő a fényképeken vagy videókon nem feltétlenül tud bemutatni. Ez történt az újpesti Metrodom bejárásán is, a zsűrinek kifejezetten tetszettek az ott alkalmazott és a szorosan vett városrészi közeghez illeszkedő megoldások, a belsőépítészeti elgondolások, a kivitelezés minősége. Azt kell mondjam, a képek alapján előzetesen kialakított véleményük határozottan jobb lett a „terepen”. A második helyszín a Duna-parti 700 lakásos Duna Terasz elnevezésű modern fejlesztés volt, ahol a prémium lokációhoz a nemzetközi vendégek prémium megoldásokat társítottak volna saját hazájukban , de a fejlesztő ebben az esetben elsősorban a terület kihasználására, annak maximalizálására helyezte a hangsúlyt. A túra legizgalmasabb helyszíne a Mol Campus toronyépülete volt, ahol nem csak a valóban világszínvonalú homlokzat, de az épületvezérlésben alkalmazott proptech megoldások, a gépészet, sőt még az akusztika is mintaértékű, a kilátást nem is említve. Mivel lehetőségünk volt betekinteni az irodaterekbe is, a vendégek elismeréssel adóztak az ott alkalmazott megoldások iránt; egyetértettünk abban, hogy egy koncepciójában és kivitelezésében egyaránt erős belsőépítészeti elgondolás sokat tud hozzátenni egy ház ingatlanfejlesztési megítéléséhez. Én személy szerint is szorgalmazom, hogy ingatlanfejlesztésben hangsúlyosabban jelenjen meg a humán fókusz, azaz a felhasználói élmény is.

-    Az építészeti minőség, a megtérülés – vagyis a gazdaságosság –, a környezetvédelem és társadalmi hasznosság egyaránt fontos, nem?

-    Úgy érzem, hogy az embernek, az ott dolgozóknak kitalált megoldások, az ESG*, illetve annak is a szociális szempontokra utaló ’S’ betűjének szerepe egyre fontosabb lesz minden munkaadónak – legalábbis ebben bízom, ezért az ön által említett társadalmi hasznosságot én úgy fordítanám le, hogy emberléptékűség, a zöld gondolat megjelenése, a belsőépítészet, az ergonómia, a biztonságérzetet nyújtó megoldások mind-mind fontosak egy irodaház belsejében. Egyébként ezek a szempontok egy kulturális vagy oktatási intézmény esetében is komoly jelentőséggel bírnak, tulajdonképpen minden olyan helyen, amit munkahelynek tartunk. (*Az ESG az Environment (Környezet), Social (Szociális), Governance (Irányítás) rövidítése.  - A szerk.)

-    Korábban több zsűritag is panaszkodott, hogy nagyon vegyes a beadott pályázati anyagok minősége. Nem az építészeti, kivitelezési munka kvalitására gondolok, hanem a dossziéra, ami ezt hivatott bemutatni. Voltak, akik mobiltelefonnal készített képekkel illusztrálták, hogy világszínvonalú, amit alkottak.

-    Ezen szerencsére túljutottunk, de még van hova fejlődnünk. Dr. Takács Ernő ennek ösztönzésére indított egy különdíjat, nevezetesen a legjobban előadott projekt díját, amit idén a kecskeméti butikhotel Gaia nyert el.  

-    Úgy tudom, hogy idén rekordszámú jelentkező pályázott a nívódíjra.

-    Konkrétan ötvenen jelentkeztek 2023-ban és örömteli, hogy kifejezetten „erős” munkák – Opera, MOL-székház, Matild-Palota, Néprajzi Múzeum – mellett olyan kisebb léptékű munkákat is tudtunk értékelni, illetve díjazni, mint például a tihanyi nyaraló újjávarázsolása. Öröm volt látni a szegedi Cédrus Liget lakópark anyagát, jó példája annak, hogy milyen eredménye lehet annak, ha valaki el mer rugaszkodni a konzervatív városi szövettől. Nem fogom tudni itt felsorolni az összes beadott pályázat erényét, de általános – és örömteli tanulságként – el tudom mondani, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi szempontok, a fenntarthatóság. Ezen szempontok egyébként a FIABCI Magyar Tagozat elnökségének is szívügye, és szívesen segítünk a jövőbeli pályázóknak, hogy miként kell mindezt hangsúlyossá tenni egy pályázati anyagban. A következő pályázati évekre - amikor esetleges volumen béli visszaesés is tapasztalható lesz a hazai és nemzetközi projektekben – különösen javasolt recept, hogy a tapasztalat, a kreativitás és minőség mutassa meg és mérettesse meg magát a hazai és nemzetközi mezőnyben egyaránt!  Mindenkit arra bíztatok – legyen szó építész irodáról, önkormányzatról, fejlesztőről és természetesen a projektet élvező megbízóról– hogy keressenek bennünket, ha pályázni szeretnének, és kérdéseik vannak. Azon dolgozunk, hogy a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat 25 éves sikertörténete folytatódjon és a nemzetközi szervezet értékrendje legyen ismert egyre több Egyetem, szakmai szervezet és minősítő intézmény számára.

-    És bízunk benne, hogy az ingatlanfejlesztési szempontok sokkal jobban beépülhetnek a résztvevő tervezők mindegyikének gondolkodásába, mérettől függetlenül.

 

 

Irodakereso.info