Csak a közösség erejével lehet a legjobbat kihozni az üzleti környezet, a munkaterek, a technológia és a munkakultúra együttműködéséből és egymásra hatásából.
Egy PR-szakon végzett, karrierjét egy óceánjárón kezdő, nagy tapasztalattal rendelkező facility managert, egy kereskedelmi alapvégzettségű ingatlanüzemeltetési vezetőt, valamint egy, a szervezeti jóllétet kutató, főállásban pedig saját webfejlesztéssel foglalkozó cégét vezető pszichológust ültetett egy asztalhoz Agócs Balázs, a JLL workplace strategy területének igazgatója a HR Fest egyik panelbeszélgetésén. Kovács-Kövezsdi Éva, a Roche facility partnere, Geng Szabolcs, az Ericsson ingatlanüzemeltetési vezetője, továbbá Kulcsár Zsolt, az Integral Vision tulajdonos-ügyvezetője a hibrid munkavégzéssel kapcsolatos személyes tapasztalatait osztotta meg a népes hallgatósággal.
A távmunka megtépázta a bizalmat
Noha az Integral Vision kislétszámú, önszerveződő cég, amelyben mindig is a közösség erejét használták a döntésekhez, ráadásul a bejárás korábban sem volt kötelező, a pandémia okozta full remote komoly bizalmi problémákat vetett fel. Bármennyire is jó online eszközök állnak rendelkezésre a távmunkához, Kulcsár Zsolt szerint a bizalom kiépítésére és fenntartására lényegesen alkalmasabbak a hagyományos keretek. „Bár sokszor automatikusan jön a késztetés, hogy rávegyük az embereket, hogy bejárjanak az irodába, a helyesen megfogalmazott cél sokkal inkább a közösség erősítésére fókuszál” – véli az ügyvezető, aki szerint meg kell találni a hibrid munkavégzésben az eltérő figyelmi szinteket, hogy ne legyen alacsonyabb rendű állampolgár a cégnél az, aki nem jár be az irodába.
Az erő a közösségben van
A közösség szerepét és megtartó erejét emelte ki Kovács-Kövezsdi Éva is, aki ráadásul egy komoly kulturális változást is megélt a kollégáival: „Míg az elmúlt 20 évben minden kolléga saját irodákban ült, a járvány elhozta azt a szemléletváltást, amely segítette, hogy az új, tevékenységalapú munkavégzésre kialakított irodában megtalálják a számukra legideálisabb helyet. Kiemelten fontos a közösségek számára, hogy legyenek olyan napok, amikor találkozunk az irodákban.” Hozzátette: természetesen a hibridben is a stabil és jó munkakörnyezet megteremtése a cél, ami lényegesen komplexebbé vált: folyamatosan figyeli, mitől érzik jól magukat az emberek, a nemrég birtokba vett új irodaházban például arra is figyelmet fordítanak, hogyan lakják be a kollégák, mire használják valójában a tereket. Geng Szabolcs szerint is kihívás, hogyan lehet lefordítani a hibridnek nevezett új körülményrendszert az üzemeltetés nyelvére. Az Ericsson ingatlanüzemeltetési vezetője szerint új megoldások kellenek az irodai munkavégzést támogató szolgáltatásokra, amihez a cég fókuszcsoportokat használ: ők fejezik ki a dolgozói igényeket.
A változás az egyetlen állandó
Az igazán működő megoldások Kovács-Kövezsdi Éva szerint is konszenzusalapúak, ráadásul ezeknek a támogatottsága és az elfogadottsága is jellemzően nagyobb. Ezekhez az Integral Vision-nél agilis módszertant követő, kéthetente esedékes kiértékeléseket tartanak, ami Kulcsár Zsolt szerint amiatt is nagyon hasznos, hogy kezelni tudják a kivételeket és különutas dolgokat.
Ugyanakkor a tökéletes megoldáshoz sose lehet eljutni: „olyan nincs, hogy elértünk valamit, és ez jó, elég, mert folyamatosan változik, ahogy dolgozunk, ezzel pedig az igények is állandóan változnak, ami folyamatosan pénzbe kerül, költségvetést kell hozzá allokálni” – szögezi le Geng Szabolcs. Ehhez olyan vállalati kultúrának kell kialakulnia, ahol alapvetés, hogy mindig újat és újat kell tanulni. Agócs Balázs szerint ez utóbbi is része annak a fajta – amúgy a COVID-19-nek köszönhetően megjelent – tudatosságnak, amely nélkül a jelenlegi változékonyság kezelhetetlen lenne.
JLL
