A bővülés oka, hogy egyre nagyobb az igény a fenntartható irodákra, a bérlők számára az egyik fő vonzerőt az jelenti, hogy a minősített irodaházakban jóval alacsonyabbak lehetnek a rezsiköltségek. Ez nyáron különösen aktuális kérdés, ilyenkor ugyanis a hűtés, klimatizálás miatt az irodaházak áramfogyasztása a téli időszak duplájára növekszik.
Egyre több a zöld irodaház Budapesten: míg 2012 végén még csak 18 épület rendelkezett valamilyen környezetvédelmi minősítéssel, ez a szám másfél év alatt 30-re emelkedett – derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan tanácsadó piaci kitekintéséből. Ennek köszönhetően jelenleg már a modern irodaterületek 14 százaléka, azaz körülbelül hetede rendelkezik valamilyen környezetvédelmi minősítéssel. A hazai irodapiacon az első minősítéseket 2009-ben szerezték meg az épületek, és mind a mai napig versenyelőnyt kínál a bérleti piacon, ha rendelkezik minősítéssel egy ház. Az új ingatlanfejlesztéseknél pedig gyakorlatilag elvárás valamelyik minősítési rendszernek való megfelelés. Ezt jól mutatja, hogy a jelenleg épülő irodaházak mind minősíttetik magukat, valamint az utóbbi egy évben átadott épületek közül is az összesnek van, vagy folyamatban van a minősítése.
„A budapesti zöldiroda-kínálat bővülése annak eredménye, hogy a bérlők részéről egyre nagyobb az igény a fenntartható irodákra. Számukra az egyik fő vonzerőt az jelenti, hogy a minősített irodaházakban jóval alacsonyabbak lehetnek a rezsiköltségek” – mondja Vuk Ágnes, a Laurus Irodaházak projektvezetője. Hozzáteszi: a keresletbővüléshez az is hozzájárul, hogy egyre több cégnél a vállalatirányítási előírások miatt csak minősített irodaházakat választhatnak székhelynek és irodának. A bérlők számára a környezetvédelmi és költséghatékonysági szempontokon túl marketingértékkel is bírhat, ha magas környezeti minősítésű irodákba költöznek. „Nemcsak a bérlők, hanem a fejlesztők és a bérbeadók számára is előnyös lehet a minősített irodaház. Egyrészt könnyebb bérlőket találni, másrészt a zöld irodák bérlőmixe is kedvezőbb összetételű lehet, hiszen általában biztos hátterű cégek alkotják” – jegyzi meg Vuk Ágnes.
„A növekvő igényeknek köszönhetően egyre jellemzőbb az is a budapesti irodapiacon, hogy korábban épült irodaházakon valamilyen módosításokat vállalnak be, hogy utólagos minősítést szerezzen a ház” – hívja fel a figyelmet Tilki Róbert, a Robertson Hungary ingatlan tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Az utólagos korszerűsítésekkel ugyan jelentősen javulhat egy irodaház energiafogyasztása, környezetbarátabbá válhat az épület, de nem versenyezhetnek e tekintetben az eleve zöldnek tervezett komplexumokkal. Mint mondja: a kezdetektől a minősítést megcélzó épületek már a tervezőasztalon e szempontok figyelembe vételével készülnek, így például a tájolást, a homlokzat kialakítását, a szélcsatornákat, a beépített anyagokat, a légtechnikát, a világítást és az épület vízhasználatát is úgy alakítják ki, hogy minél kisebb legyen a környezeti terhelés. A nyári kánikulában előbbi tényezők lehetővé teszik az irodaházak gazdaságosabb hűtését, ami jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet, figyelembe véve, hogy a nyári hűtési szezonban egy irodaház áramfogyasztása kétszer akkora is lehet, mint télen.
Tilki Róbert elmondása szerint a budapesti irodapiacon a Laurus Irodaházak rendelkezik jelenleg a legmagasabb végleges – a megvalósult állapotot jellemző minősítéssel. „Az irodakomplexumban úttörő megoldásokat alkalmaztak: passzív hőszigetelési technikák; a mai standardoknál hatékonyabb homlokzati zaj- és hővédelem; külső, elektronikus vezérlésű lamellás napvédelem és árnyékolás; aktív, környezetbarát belsőépítészeti anyagok és hőhíd-mentes szerkezetek találhatók az épületben. Ezek mindmáig a csúcsminőséget testesítik meg az irodapiacon” – mondja. Összehasonlításképpen: a legmodernebb technológiáknak köszönhetően a Laurus Irodaházak fajlagos áramfogyasztása közel 30 százakkal, vízfogyasztása pedig 25 százalékkal alacsonyabb egy hasonló alapterületű és korú, szintén „A” kategóriás, de minősítéssel nem rendelkező irodáénál.
Robertson
