Portré: Széll Csaba, CE Land Holding Kft.

- Hol tanult és mit?
A tanulmányaim íve Szegedtől Londonig, illetve az építész-diplomától az ingatlanszakmai tudományokig terjed ki. Ezen belül, az érintett intézmények sora a következő: Radnóti Miklós Gimnázium - Szeged; BME - Építészmérnöki kar; BKE - Mérnők-Közgazdász kar; University College London – European Property Development & Planning;

- Hol, mikor és hogyan került kapcsolatba az ingatlanszakmával?
Legelső impresszióim az ingatlan-szakmával Kanada nyugati tartományaiból erednek, ahol volt szerencsém megtapasztalni egyes rohamosan fejlődő városok (elsősorban Edmonton és Vancouver) és városrészek egyes konkrét ingatlanfejlesztéseire kifejtett hatásait. Persze ekkor még csak „flash”-szerűen villantak be a tudatomba ezek az impressziók, és azt is el kell mondani, hogy ekkor még építészmérnöknek készültem, illetve tanultam.

- Mik voltak a fordulópontok a karrierjében?
Az 1996/97-es londoni UCL-en töltött, részben tanulmányi részben pedig munkával töltött időszak alatt dőlt el véglegesen, hogy a karrierem következő időszaka az ingatlan-ágazaton belül fog kiteljesedni. Konkrétan itt tettem le a voksomat az ingatlanszakma mellett, ezáltal háttérbe szorítva az építészeti tervezői munkát.

- Hogyan értékelné az ingatlanszakmát? Mit tart Ön a legérdekesebbnek és a leghasznosabbnak benne?
Többféle szempontból is összetett szakmának tartom az ingatlanszakmát. Ami nekem különösen szimpatikus benne az az, hogy többnyire épületek vagy városrészek vannak a fókuszában – melyek a szemünk láttára épülnek és fejlődnek tovább -,  továbbá az, hogy e szakmában az emberek közti interakciók során születnek meg az előremutató egyezségek. Mindez hasznos társadalmi hatásokat fejt ki a szűkebb környezetünkre, életterünkre, de közvetetten kihat a globális folyamatokra is.

- Az Ön véleménye szerint mik a magyar ingatlanpiac hátulütői?
Meggyőződésem szerint – ha vannak is ilyenek – ezek nem ágazati specifikumok, hanem általában véve a magyarországi általános gazdasági volumen, vagy pontosabban fogalmazva a helyi piac relatíve kis méretéből fakadnak. Ezzel összefüggésben sajnos többnyire nem átláthatók a tranzakciók, és a környező üzletági folyamatok sem. Mindezek mellett el kell mondani, hogy az üzletág még fiatalnak tekinthető, és szép folyamatosan halad a maga útján a felnőtté válás felé. Építészként hozzátenném még, hogy nagy szívfájdalmam, miszerint nem épült az utóbbi évtizedekben olyan világszínvonalú középület, mely mágnesként vonzaná a figyelmet és a látogatókat amúgy gyönyörű fővárosunk újonnan épített környezete felé.  

- Milyen kvalitásokra, szellemi képességekre és szakértelemre van szüksége egy ingatlanpiaci szakembernek?
Általánosságban és alapvetően a hosszú távú és amellett pozitív szemléletet mindenképpen kiemelném, de fontosnak tartom a globális trendekre való nyitottságot, a nagyléptékű gondolkodást és nem utolsó sorban a kreativitást is. Konkrétan pedig azt gondolom, hogy elengedhetetlen egyfajta optimális elegye a műszaki és a pénzügyi szakértelemnek is.

- Ön szerint milyen irányba fejlődik a magyar ingatlanpiac?
A magyar ingatlanpiac a ’90-es években megkezdte folyamatos fejlődését a globális trendeknek megfelelően a ciklikusság rögös útján, és a szereplők – mi mindnyájan –  a piac ezen helyi sajátosságait tanuljuk folyamatosan.

- Ha úgy alakult volna az élete, hogy nem találkozott volna az ingatlanszakmával, mit csinálna most, mivel foglalkozna?
Nagy valószínűséggel  épületekkel vagy városokkal foglalkoznék akkor is, lévén hogy ez nálam elhivatottság kérdése. Ezen belül, csak tippelni tudok a tekintetben, hogy tervezéssel vagy valamilyen más irányú fejlesztéssel foglalkoznék.

- Mik az Ön legfőbb tulajdonságai?
Lelkesedő, optimista embernek tartom magam, aki folyamatosan nyitott a fejlődésre, a véget nem érő tanulásra, és mindemellett nagy odafigyeléssel vagyok a környezetemre.

- Milyen tulajdonságokat tisztel Ön másokban?
Az emberi állhatatosságot és a lojalitást nagyon sokra értékelem, de kiemelném még a környezetünkre való érzékenységet, a szakértelmet és a karitatív hozzáállást is, mint örök értékeket.

- Mit tart a legfőbb erényének?
A nyitottságot, a globális és nagyléptékű gondolkodást, valamint a tehetséggondozást és ezzel kapcsolatos csapatépítési képességemet emelném ki.

- Mit tart kellemetlennek, kínosnak?
Úgy általában a kisstílűséget és a moráltalanságot.

- Mi az, amit nem tolerál?
A nem lojális hozzáállást az élet minden területén.

- Mi az, amit könnyen meg tud bocsátani?
Azon emberek hibáit, akik mindent megtesznek a kitűzött céljaik érdekében.

- Van olyan álma, amit szeretne, ha megvalósulna?
Kiemelkedő szakmai álmom egy fenntartható ingatlan-fejlesztés megvalósítása.

- Mit jelent Ön számára profinak lenni?
Legelső sorban nyitottnak és kitartónak lenni sikerektől vagy éppen kudarcoktól függetlenül a hosszú távú céljainkhoz vezető úton.

- Mi volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövetett?
Előrebocsájtva, hogy minden ilyen kérdésfeltevés és válasz erős mértékben relatív, valószínűleg az, hogy nem kezdtem el már évekkel korábban saját céget építve vállalkozni.

- Milyen cél lebeg jelenleg a szeme előtt?
A megalapozott szakmai céljaim elérése mellett, szeretnék kiteljesedni még jobban a tehetséggondozásban és a kapcsolódó karitatív tevékenységekben.

- Mit szeretne csinálni öt év múlva?
Azt az érzést szeretném állandósítani az életemben, hogy a megfelelő helyen vagyok!

Irodakereso.info