2019 első félévében az ingatlanbefektetési forgalom elérte az 570 millió eurót, amitől idén a piac vélhetően el fog maradni. “A legjellemzőbb befektetői magatartás most a kivárás. Azok a tranzakciók zárnak most, amelyek már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, és ezek közül is van több, ahol a tárgyalásokat felfüggesztették, amíg a piac ilyen bizonytalan. Arra számítunk, hogy a tárgyalások az év második felében felélednek, amely azt jelenti, hogy az év vége várhatóan forgalmas hajrát fog hozni.” - magyarázta Borbély Gábor, a CBRE Magyarország üzletfejlesztési és kutatási igazgatója.

Gazdasági háttér

A 2019-es évhez képest lassult a gazdasági növekedés Magyarországon az első negyedévben (2,2%), ugyanakkor még mindig a legerősebbnek mutatkozott a visegrádi országok között, és kimagasló volt az EU átlagos 3,8%-os visszaeséséhez képest. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a járványhelyzet Magyarország gazdaságát sokkal jobb állapotban érte, mint amilyenben a 2009-es világválság beköszöntének idején az volt. A közép-európai régióban, ezen belül Magyarországon is sokkal enyhébb recesszióra számíthatunk mint Nyugat-Európában vagy Dél-Európában. Az előrejelzések nagy szórást mutatnak, de a gazdaság belső motorját képező fogyasztás itt találhat magára leggyorsabban.

Kiskereskedelmi piac

A járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások itthon lazábbak voltak mint a legtöbb európai országban, a bérlői piacon így is mély nyomokat hagytak. Bár a különböző szektorokra más és más módon hatottak a szabályozások, elmondható, hogy Magyarországon is a kiskereskedelmi szektor kapta a legsúlyosabb ütést. Márciusban és áprilisban a bérbeadások érthető módon nagyon lelassultak, ugyanakkor májustól már a fellendülés tapasztalható. A kiskereskedelmi láncok most a boltjaik újranyitására helyezik a hangsúlyt, és figyelik a forgalmi adatokat. Amikor már látszik, hogy pontosan mekkora kárt okozott a kijárási korlátozás miatti kiskereskedelmi forgalom zuhanása, előreláthatóan elindul majd a bérlői feltételek újratárgyalása a tulajdonosokkal. Magyarországon bérleti díjfizetési moratórium nem volt, mégis látható, hogy a tulajdonosok igyekeznek segíteni a bérlőiknek különböző megoldásokkal. Ez azonban mindig kölcsönös megegyezésen alapul a hosszútávú együttműködés érdekében.

Irodapiac

Az irodapiac nem hozott meglepetést az első negyedévben, a kereslet az elmúlt évek átlagának megfelelően alakult. A bérlők itt is várakozó állásponton vannak, ezért a 2020-as első féléves bérbeadás alacsonyabb lesz, mint múlt évben. Jelenleg kevés új tranzakció indul, a hosszabbítások dominálnak, és ez vélhetően őszig így is mard. Elmondható, hogy a bérlők fegyelmezettek a bérleti díjak megfizetésében, és nem jellemző a díjfizetés megtagadása. Ugyanakkor többen egyeztetnek a tulajdonosokkal, mint akár egy hónappal ezelőtt. Több bérlő kérvényezi a bérleti díjak átmeneti csökkentését vagy átütemezését, nemcsak az éttermi és kiskereskedelmi szektorból, hanem a klasszikus irodai bérlők közül is többen.

Építőipar

Köszönhetően annak, hogy hazánkban nem volt szigorúan vett lezárás, a magyar építőipart is kevésbé érintették a járványügyi korlátozások más európai országokhoz képest. Ugyan az építési munkálatok lelassultak az átmeneti anyag- vagy a munkaerőhiány miatt, a folyamatban lévő fejlesztések tovább folytatódtak, de az egyes szektorokra a korlátozások hatása eltérő. Míg a kiskereskedelemben a projektek újraidőzítése vagy elhalasztása a jellemző, az irodakialakítási projektekben nem történt leállás, bár a kivitelezésben késésekre lehet számítani. A 2020 és 2021-re időzített házak többsége terv szerint halad, de a 2022-re tervezett projektek közül több késve indul, ezért várható átadása átcsúszott 2023-ra. Az átadott és építés alatt álló irodaterületek alapján az idei évben 241.000 négyzetméter új kínálatot várunk, ami 2021-ben 179.000 négyzetméterre apad. A szektorok közül az ipari ingatlanokat érintette a legkevésbé, itt minden építkezés a terv szerint haladt tovább.

CBRE