A járvány terjedésével járó bizonytalanság világszerte sorra rengette meg a bérbeadási statisztikákat, mind bérlői és bérbeadói oldalról olyan kérdések és igények kerültek előtérbe, amire még nem volt precedens. A Robertson Hungary tanácsadói összegyűjtötték az elmúlt pár hónap tapasztalatait.

A budapesti irodapiacot a kimagaslóan erős évek után hidegzuhanyként érte a koronavírus-járvány miatt visszaeső bérbeadási aktivitás. A világméretűvé váló járvány hatására 2020 második negyedévében az érdeklődések jelentősen csökkentek, szinte eltűntek az új igények, a folyamatban lévő akvizíciók nagy részét felfüggesztették. Augusztusban úgy látszott újra indult az élet, de a 3. negyedéves bérbeadási statisztikák még mindig kedvezőtlen képet festenek. „2020 első három negyedévében a nettó bérbeadás 46%-kal esett vissza 2019 azonos időszakához viszonyítva. A járvány terjedése általános bizonytalanságot és feszült légkört eredményezett, de a különböző profilú cégeket más-más módon érintette, így mindenki más-más válságmegoldást látott célravezetőnek. A bérbeadók megfelelve az előírásoknak, de gyakran csökkentett módban üzemeltették az irodaházakat, hogy ez megjelenik-e 2021-es üzemeltetési költség előlegben pár hónap múlva kiderül. Több bérlő kért mentességet a fizetési kötelezettség alól, vagy javasolt fizetési átütemezést, de a bérbeadói kedvezmény nem vált általánossá. A szerződések lejáratával azonban számíthatunk arra, hogy a vállalatok átgondolják szervezeti struktúrájukat, operációval kapcsolatos elképzeléseiket és egészségügyi, gazdasági, vagy egyéb operációs megfontolásból csökkentik a bérelt területek nagyságát”. – mondta el Szapáry Zsolt, a Robertson Hungary, irodabérbeadási részlegének vezetője.

Számos vállalatot az irodával kapcsolatos döntés idején ért a koronavírus-járvány kirobbanása. Ebben a helyzetben érthető volt, hogy minden cég a biztonságos operáció megoldását sorolta előtérbe, és felfüggesztett minden egyéb projektet. Aki megtehette az próbált még időt nyerni az irodával kapcsolatos döntések meghozatalára, a szerződések közelgő fix lejárati időpontja azonban nem teszi lehetővé a végtelenségig történő halogatást. Nagyon sok vállalatnak olyan pillanatban kellett kijelölnie a következő évek irányvonalát, amikor a vírus már megjelent, de rövid és hosszútávú gazdasági hatásai még nem voltak ismertek.

„Több ügyfél esetében is azt tapasztaltuk, hogy a kezdeti igények gyökeresen átalakultak a járvány elhúzódásával” – kezdte Tilki Róbert, a Robertson Hungary ügyvezetője – ahogy a vállalatok egyre több tapasztalatot szereztek a vírus által teremtett új környezetben, egyre többen ismerték fel, hogy a home office és irodai munkavégzés kombinációja lehet a jövő. Az operáció átgondolásával, új típusú irodaterek kialakításával nemcsak a munkavállalók biztonsága teremthető meg, hanem csökkenthető a bérbe vett irodaterület mérete is. A távolságtartás biztosítása és az ún. egészségügyi terek kialakítása  fontos szerepet kapott az irodák tervezése során. Jelen helyzetben azonban a gazdasági megfontolások kiemelt szerepet játszanak, nem egy ügyfél esetében azt tapasztaltuk, hogy az új koncepció kialakítása során legalább 20-30%-os terület megtakarítást tudtak elérni. – fejezte be Tilki Róbert, a Robertson Hungary ügyvezető igazgatója.

A Mazars HR igazgatója, Nyerges Dóra hasonló tapasztalatokról számolt be. A nagymúltú tanácsadó cég a Robertson Hungary hosszútávú partnere, a két cég nemrég zárta le legutóbbi közös projektjét, amelyben a Robertson Hungary bérlőképviselőként támogatta a Mazars vezetőit az irodával kapcsolatos lehetőségek feltérképezésében és az új irányvonal kialakításában. „A járvány felgyorsította és támogatta azokat az átalakulási folyamatokat, amelyek körvonalai már a koronavírus-krízis kitörése előtt is állandóan napirenden voltak, mind HR oldalról, mind a napi operáció oldaláról. Munkavállalói oldalról a versenyképességünk megőrzésében például nagyon fontos szerepe volt a home office lehetőségének, bár ez felsővezetői oldalról nem élvezett teljes mértékű támogatottságot. A három hónap otthoni munkavégzés azonban bebizonyította, hogy képesek vagyunk helytállni ebben a helyzetben, sőt kifejezetten jót tett a vállalati innovációnak és digitalizációnak ez a kényszerhelyzet. Az iroda, mint a cég központja nem fog megszűnni, a vállalati identitás fontos eleme marad, de az új irodánkban már hibrid rendszert fogunk kialakítani, ahol általánosan elfogadott lesz a heti két nap otthoni munkavégzés. Az irodahasználat szempontjából is tovább folytatjuk az innovációt, korábban is fontos szerepet kaptak az új megoldások, mint a desk sharing vagy projekt szobák, de ez is inkább kényszerhelyzet szülte megoldás volt, mivel a vállalat dinamikus bővülésével párhuzamosan nem tudtuk tovább növelni a rendelkezésünkre álló teret. Az új irodánkban a felsővezetők kivételével a teljes operáció shared desk rendszerben fog működni, dedikált munkaállomások nélkül. Még hangsúlyosabb szerepet kapnak az egyes csoportok projekt terei, ahol a munkavállalóink közösen dolgozhatnak. Az irodai tér kialakítása is teljes mértékben átalakul, új szempontok kerülnek előtérbe. Az új kihívások megjelenésével úttörő szerep hárult az IT csapatunkra, akik hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy kollégáink távolról is biztonságosan és zavartalanul dolgozhassanak. A jövőben még hangsúlyosabban szeretnénk támogatni az innovációs törekvéseket, az idén szeptemberben létrejött innovációs csapatunk számára innovációs labort fogunk kialakítani. – összegezte Nyerges Dóra, a Mazars HR igazgatója.

Irányvonalak már látszanak az irodapiacon, de a járvány irodapiacra gyakorolt hosszabbtávú hatásairól leghamarabb jövő tavasszal lesz pontosabb képünk. Az előre gondolkodó cégek már a COVID utáni időszakra készülnek, nagyon sokan vannak, akik a járvány alatti tapasztalatokat hamar beépítették mindennapi operációjukba. Sok olyan cég van, akiket a járvány negatívan érintett és a költségcsökkentés az elsődleges. Az azonban biztos, hogy az irodai munkakultúra gyökeres átalakulása várható a következő években, ami a bérelt irodaterületek nagyságára is hatással lesz.

Robertson