Világszerte nő az átoltottság mértéke. Magyarországon a munkavállalók többsége nyárra már védettséget szerezhet és megkezdődhet a fokozatos visszatérés az irodába. Mit is jelent ez? Hátrahagyhatjuk a jobb híján vasalódeszka-fitnesz labda kombó segítségével rögtönzött munkaállomásunkat és visszaülhetünk a kényelmes irodai íróasztalunkhoz?
A dolog korántsem ennyire egyszerű. Jó ideje tudjuk, hogy a COVID utáni iroda más funkciót fog betölteni. Fel van adva a lecke a HR-eseknek és cégvezetőknek, hiszen nehéz a jövőbe látni, elképzelhető, hogy lesz még újratervezés.
Az elmúlt egy évben nagyon sokan nem mertek hosszútávú döntést hozni az irodával kapcsolatban és a hosszabbítást választották. Ez teljesen érthető, hiszen még nem gyűlt össze elegendő tapasztalat ahhoz, hogy kristálytisztán lássák a jövőt, hogy bátran merjenek tervezni.
Az utóbbi időben azonban egyre több felmérés látott napvilágot, melyek az elmúlt egy év home office tapasztalatait dolgozták fel.
Természetesen mi is kíváncsiak voltunk, ezért készítettünk egy hét kérdésből álló saját kérdőívet, mellyel 500 ügyfelünk véleményét kértük ki.
A beérkezett visszajelzések alapján biztosan tudjuk, hogy a munkavállalók többsége (92%-a) visszatérne az irodába és a hibrid munkavégzést részesítené előnyben. A válaszadók 44%-a heti 2 nap home office megtartását tartaná ideálisnak. A megkérdezettek elenyésző, mindössze 4%-a nem térne vissza egyáltalán az irodába. Szintén 4% választaná a heti 4 nap otthoni munkavégzést.
Megismertük a home office nyújtotta előnyöket és hátrányokat is. Az otthoni munkavégzés mellett leginkább az a megtakarított idő (83,3%) szól, ami utazással menne el, de nem elhanyagolható a nagyobb fókuszt igénylő munka hatékonyabb elvégzése sem.
Mi szól az iroda mellett? Egyértelműen a könnyebb együttműködés és a gyorsabb a kommunikáció. Nagyon hiányoznak a kollégák is. Mindamellett, hogy jól működik az otthoni munkavégzés is, a válaszadók 45,5%-a hatékonyabbnak ítéli meg az irodai munkavégzést. Ez magyarázható azzal, hogy motiváció nélkül kisebb a hatékonyság. A megkérdezettek többsége pedig gyakran nem érzi magát motiváltnak, illetve egyre kevésbé érzi magát motiváltnak.
A különböző felmérések ismeretében ma már nyugodtabban lehet tervezni, és ennyi idő eltelte után ideje is elgondolkozni azon, hogyan képzeljük el a több mint egy éves otthoni munkavégzés utáni működésünket, hogyan alakítsuk ki új vagy meglévő irodánkat.
Szerencsésnek mondhatják magukat azon cégek, melyek mostanában költöznek új irodába. Ők egy átgondolt, újonnan tervezett területen tudják megvalósítani a pandémia utáni irodájukat, aminek kialakítási költségét egy új fejlesztésű irodaház esetén akár teljes egészében a bérbeadó állja.
Az elmúlt időszakban kétféle hozzáállást tapasztaltunk a cégek részéről az iroda területére vonatkozóan. Vannak akik a heti 2-3 nap home office megtartása mellett 20- 25%-kal szeretnének területet csökkenteni, míg mások a meglévő terület méretével kalkulálnak, ami lehetővé teszi a csökkentett számú munkaállomások közötti nagyobb távolság kialakítását.
Az utóbbi bizonyulhat jó választásnak, hiszen a legújabb kutatások szerint, a biztonság, a távolságtartás a legfontosabb szempont, amit a munkavállalók az irodával szemben támasztanak. Több cégvezető számolt be arról, hogy sok munkavállaló fél visszatérni az irodába, ő pedig nem tudja hogyan kezdhetné el „visszacsalogatni” őket.
A biztonságérzet egy olyan jogos és alapvető igény, aminek kielégítése nem lehet kérdés egy cég számára sem. Szerencsére ezt látjuk fő szempontként mindenütt. Nem kérdés az sem, hogy a biztonságos környezet megteremtéséhez kevés a gyakoribb takarítás, fertőtlenítés, fontos az alaprajz átgondolása, az irodai terek átrendezése.
Ezt igazolják a „Mennyire érzi biztonságosnak a visszatérést az irodába?” kérdésünkre adott válaszok is. A megkérdezettek 56%-a, egy szociális távolságtartást figyelembe vevő, átalakított irodába térne vissza. Jelentős azonban azok száma is (25%), akik még bizonytalanok és várnának a visszatéréssel.
A fentiek ismeretében fontosnak tartjuk egy biztonságos COVID utáni iroda kialakítását, független attól, hogy új vagy meglévő irodaterületről, illetve rövid vagy hosszútávú irányok kidolgozásáról van szó.
A prioritások, a kollaborációk típusainak meghatározása után érdemes csak nekikezdeni az új alaprajz kidolgozásának, aminek eredményeképpen az előbb említett biztonság mellett, egy fókuszt, tanulást, szocializációt és feltöltődést is biztosító irodateret hozhatunk létre.
Robertson
