A világon visszatérőben van az infláció és hosszú idő után a kamatok is emelkednek, ez pedig további áremelkedést okoz az ingatlanpiacon, figyelmeztet a CBRE. Magyarországon és a régióban egyaránt jelentősnek mondható a munkaerő- és építőipari költségnövekedés, ami egyre inkább megjelenik a bérleti díjakban.
A korábbi évekkel ellentétben, amikor az irodapiacon néhány tízezer négyzetméternyi új iroda épült, 2018-ban akár 260-280 ezer négyzetméter új irodaterület is elkészülhet Budapesten és a lendület 2019-ben is kitart: további 250 ezer négyzetméter épülhet. Van is rá kereslet, hiszen az elmúlt években az üresen álló terület aránya történelmi mélypontja körüli szintre (7,5%) esett vissza, és a vállalatok is folyamatosan terjeszkednek, így nem meglepő, hogy az idén átadásra kerülő irodaházak 60 százaléka már előbérletben elkelt. „Közép-Európa egy tartós és erős gazdasági növekedés időszakában van, ami nem hagyja érintetlenül az irodapiacot sem: mind a keresleti, mind a kínálati oldal a következő években erőteljesebben nő majd, mint a nyugat-európai fővárosokban.” – magyarázta David Johnston MRICS, főigazgató, a CBRE tanácsadási és tranzakció-menedzsment vezetője.
Az egyre modernebb irodákért a fejlesztők egyre magasabb bérleti díjat kérnek, amit a bérlők jelentős része meg is fizet, hiszen egyre fontosabb a megfelelő és kellemes munkakörnyezet a munkaerő megtartásában – márpedig ez ma Magyarországon a legtöbb vállalatnak központi kérdés. Az árakat ráadásul a folyamatos költségnövekedés is felfelé hajtja: a CBRE számításai szerint az A-kategóriás irodaházak építési költségei az elmúlt két év alatt 26 százalékkal nőttek, ezen belül a munkaerő költsége 40 százalékot drágult. A jelenlegi épületek átlagos, 13-14 eurós négyzetméterenkénti díjával szemben az újépítésű irodaházaknál a bérleti díj már 15-15,5 euró körül van.
Az inflációs nyomás a CBRE előrejelzése szerint továbbra is jelen lesz az ingatlanpiacon, lassulás nem várható, hiszen nem csak az irodapiacra jellemzők a hatalmas fejlesztések: a lakóingatlanok építése és az állami, infrastrukturális beruházások is óriási kapacitásokat kötnek le az építőiparban – ez pedig a munkaerő és az alapanyagok árának további emelkedését vetíti maga elé, miközben a magyar építőipar teljesítőképessége véges.
A magyarországi ingatlanpiacot nem csak a bérlők és a fejlesztők kereslet-kínálat dinamikája határozza meg, de jelentős a befektetői érdeklődés is. 2017 újabb rekordévet hozott a közel 1,78 milliárd eurós forgalmával, amiből 36 százalékos piaci részesedést tudnak magukénak a magyar ingatlanalapok. Ez köszönhető annak, hogy a hazai befektetők érdemben növelték az átlagos tranzakcióméretüket, azaz egyre nagyobb értékű ingatlanokba fektetik ügyfeleik pénzét. Közép-Európában a magyar befektetési piac nőtt a legdinamikusabban a mélypontnak számító 2012 óta – mintegy évi 70%-kal, szemben a régió évi 26%-os bővülésével. Ennek oka a vonzó ár-érték arány, ami a korábbi években kevésbé aktív német nyíltvégű alapokat és a jelentős tőkét mozgató brit és kínai befektetőket is vonzza. “Az első osztályú ingatlanok hozama ma 6 százalékon áll Budapesten, az elmúlt másfél év jelentős hozamcsökkenése után. A budapesti és a szomszédos prágai és varsói irodapiac közötti árkülönbség miatt a magyar főváros vonzó a befektetőknek, reálértéket és reálhozamot kínálva, a jövőbeni értéknövekedés mellett – minden ingatlanpiaci szektorban.” - mondta Tim O’Sullivan, a CBRE tőkepiaci főigazgatója. ”Ez érdemi elmozdulás a tavalyi 2 000 – 2 500 euró/m2 szinthez képest, de még mindig lényegesen olcsóbb beszállást biztosít a befektetőknek, mint Prága vagy Varsó.”
„Az ingatlanpiac szárnyalásából a CBRE is kivette a részét: a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadójának budapesti irodája munkatársainak száma megháromszorozódott, bevétele pedig több mint négyszeresére nőtt 2014 óta.” – nyilatkozta Kibédi-Varga Lóránt, a CBRE magyarországi ügyvezetője.
CBRE
