Bár a vasárnapi zárva tartás érzékenyen érintette a kereskedelmi parkokban lévő üzleteket, mivel ezekben jellemzően hétvégén vásárolnak, úgy tűnik, a tavalyi évben sikerült a péntek-szombati forgalomnövekedés révén enyhíteni a kiesést. Igaz, így extrém módon forgalmasak lettek az említett napok, viszont a látogatószám a visszaesés helyett általában eléri a korlátozás előtti szintet – tudta meg az OGH Hírügynökség.
„Összességében azt lehet mondani, hogy jó évet zártak a strip mall-ok, de nem lehet megbecsülni, milyen növekedés lett volna a vasárnapi zárva tartás nélkül” – számolt be Koroknai Szabolcs, a CBRE Bevásárlóközpont Bérbeadási Vezetője. „A kereskedelmi parkoknál nincs értelme túl sokáig nyitva tartani vasárnap, de a jellemzően hétvégi vásárlás miatt a korlátozás eltörlése pozitívan fogja befolyásolni az üzletmenetet, és egy ésszerű vasárnapi nyitva tartás növelheti a forgalmat és a bérlői profitot”.
A plázákkal részben versenytárs kereskedelmi parkok költséghatékonyak, ezért kevés olyan város van, ahol még nincsenek jelen vagy nyílhatnának. Mellettük szól még, hogy igény esetén könnyen bővíthetőek (mint például a veszprémi strip mall), mellyel nem konkurenciát teremtenek, hanem növelik a kínálatot és így a vonzerőt. Arról nem is szólva, hogy olcsóbban kivitelezhetőek és üzemeltethetők, mint a plázák, egy 20-25 ezer fős város már elegendő piacot jelent számukra. A méretük is kisebb a bevásárlóközpontokénál, jellemzően 5-8 000 nm, az üzemeltetési költségük pedig csak fele, harmada egy vidéki plázáénak.
2015-ben a bevásárlóközpontok bérbeadása megközelítette a 100%-ot, ezért az üzletnyitások terén a bérlőknek nem marad más lehetősége, mint a strip mall-ok üzlethelyei felé nyitni. Mivel azonban ez a piac is közel telített, már erős verseny tapasztalható a kiadó helyekért. A CBRE szakembere szerint a földszintes üzletközpontok jövője mindenképp a bővülés, a bérlők minőségi cseréje, illetve a közösségi funkciók erősödése.
A jelenlegi kereskedelmi parkok általában kihasználták a maximális beépíthetőséget, ezért a telekadottságtól is jelentősen függ a bővítési lehetőségük. Fontos alapelv, hogy a bővítéssel, második fázissal szinergia jöjjön létre az egységek között, és ne versenyhelyzet. A CBRE szakértője szerint a kereskedelmi parkokban ugyanakkor van még potencia, további bővülés elképzelhető például olyan hipermarketek mellett, ahol épületen belül nem oldható meg a terjeszkedés.
A bérlők cseréjében a versenyhelyzet az erősebb, fizetőképesebb márkáknak és üzleteknek fog kedvezni várhatóan, de a bővítés kapcsán az eddigi kínálatot kiegészítő üzletek is nyerő helyzetbe kerülhetnek. Erre jó példa a CBRE által üzemeltett és bérbe adott Pólus Center, ahol a bérlői mix kibővítésével a bevásárlóközpontba illesztettek be egy strip mallt, amely rendkívül sikeres megoldás lett. Itt a megüresedett kaszinó miatt felszabaduló terület csak kívülről volt megközelíthető. Így ez az innovatív projekt ideális megoldást jelentett kiegészítő kínálattal rendelkező, közepesen nagy méretű (divat-, lakásdekorációs, állateledel-, autófelszerelési) üzletek betelepítésére. A koncepció olyan sikeres volt, hogy szinte azonnal elérte a 100%-os bérbe adottságot és a bent lévő kereskedők nagyon jó forgalmakat realizálnak. A pláza-strip mall mix ilyen alkalmazása Koroknai Szabolcs szerint egyelőre nem valószínű, hogy elterjed, hiszen kevés bevásárlóközpontnak van akkora külső parkoló zónája, hogy ez megvalósítható legyen. Ugyanakkor nem is zárható ki a jövőben hasonló átalakítás.
Az Európában sokkal elterjedtebb alkalmazása a közösségi tereknek nagyon sokat ad hozzá a strip mall vonzerejéhez. A CBRE szakértője szerint nem véletlen, hogy a legsikeresebbek kereskedelmi parkok rendelkeznek autós gyorsétteremmel, pizzériával vagy kávézóval.
OGH
