A jelentés az épületek és a környezetük kapcsolatát vizsgálja abból a szempontból, hogy a globális trendek miképpen változtatják meg az épületek fejlesztését és üzemeltetését a jövőben.

A globális trendek a következők:

Innováció és technológia: a 10 év múlva létező munkahelyi pozíciók 60 százalékát még ki sem találták. Így az épületeket rugalmasnak kell tervezni, hogy ne váljanak majd elavulttá.
A jövőkutatók szerint a munkáról és tevékenységeinkről szóló elképzeléseink átalakulnak, és néhány állás, mint például könyvelő, könyvtáros, vagy banki pénztáros feleslegessé válhat az automatizálás és a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhetően.

A munkavállalók egyre informálisabb, rugalmasabb és emberibb körülmények közt szeretnének dolgozni.  A munkaadóknak pedig olyan munkahelyeket kell biztosítaniuk, amelyek megfelelnek a dolgozók választott életmódjának. Hogy ezekre a jövőbeni kihívásokra sikerest választ adjanak, az épületeknek kimagaslóan flexibilis terültekké kell válniuk, és az átlagosan 25 éves befektetési ciklusuk alatt 5-10 különböző felhasználási lehetőséget is ki kell szolgálniuk.

Kapcsolat és megközelíthetőség: Az átlagos, frissen vizsgázott autóvezető átlagéletkora kitolódott - ma Európában 28 év. Ennek eredményeképp a munkahelyeknek egyre inkább elérhetővé kell válniuk a közösségi közlekedés által.

Az épített környezet továbbra is folyamatosan változik. Az elmúlt évtizedekben a fókusz a privát és egyéni mobilitáson volt, ennek eredménye az agglomeráció, a városon kívüli bevásárló- és iroda-negyedek, amelyek jelentős úthálózat-fejlesztésekkel jártak együtt.

Manapság a beruházások kihasználják a sűrűn lakott városi környékek adottságait és kiemelt figyelmet fordítanak tömegközlekedési csomópontokra. A koncepció az, hogy az egyéni mobilitásnál – a közösségi közlekedési infrastruktúrára fordított beruházásoknak köszönhetően – fontosabbá válik a kapcsolat és a megközelíthetőség.

Megjósolható, hogy a legjobb elérhetőséggel rendelkező, legjobban „összekapcsolt” lokációk vonzzák majd a legtöbb munkavállalót és vállalatot is. Velük szemben a kevésbé jól megközelíthető épületek népszerűsége csökkeni fog a munkavállalók körében.

Urbanizáció: 2050-re a Föld lakossága várhatóan 9,6 milliárdra nő az ENSZ előrejelzése szerint. A vidékről a városba költözők áradata elképesztő számú megapolisz kialakulásához vezet. Így az ingatlanok fizikai elhelyezkedését össze kell kötni a tömegekkel.
Az urbanizáció továbbra is fontos hatást gyakorol a személyes és szakmai terekre. A városok kereskedelmi fejlődését a lakók, a tudás és az innováció felhalmozódása hajtja, így az épületeknek hatékony terület-optimalizációt kell kínálniuk egyterű irodákkal és több munkatárs által ’hot desking’ rendszerben használt munkaállomásokkal. Ez pedig egyre több, tömegeket vonzó, hatékonyabban működő, vegyes felhasználású épületet eredményez.

„Lokáció, lokáció, lokáció” – ez az ingatlanpiac mantrája évek óta. A jövő azonban inkább a „kapcsolat, kapcsolat, kapcsolat” felé mutat. Hogy túléljenek és prosperáljanak, az épületeknek és a munkahelyeknek ki kell szolgálniuk a globális demográfiai változásokat. Leegyszerűsítve: sikereink vagy kudarcaink attól függnek, hogy mennyire halljuk meg a jövő szavát.” – összegezte Peter Dijkhuis, a CBRE fejlesztési tanácsadási igazgatója.

CBRE