Vonzó ingatlanbefektetési célpont lehetne Budapest
2013. november 20.
Budapest megfizethető, jelentős fejlődési potenciált rejtő, alulértékelt ingatlanpiaca remek terep lehetne az ingatlan-befektetőknek. Ennek ellenére tavaly mindössze 100 millió eurónyi ingatlanfejlesztés valósult meg a magyarországi ingatlanfejlesztők többségét tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület által.
Ez 10 százaléka a 2008-as teljesítménynek. Az ingatlanfejlesztést ugyanis a banki finanszírozás, a vásárlóerő és kereslet hiánya is sújtja. E tényekre akarja felhívni a figyelmet az IFK november 20-án, amikor első alkalommal, a Lánchíd átadásának évfordulóján megrendezi az Ingatlanfejlesztés Napját. A programban a Lánchídról szóló ingyenes e-könyv megjelentetése mellett helyet kap egy új kezdeményezés, amelynek célkitűzése, hogy a közeljövőben minden irodaházban, bevásárlóközpontokban legyen defibrillátor. Este kihirdetik a Római Part fejlesztésére kiírt ötletpályázat győztesét is.
Az ingatlanfejlesztést ma több nehézség is sújtja, amelyekre csak komplex megoldások léteznek. A legsúlyosabb probléma a vásárlóerő és a kereslet hiánya az egész gazdaságban. Erre a GDP-növekedés mellett a devizahitel-csapda felszámolása és a fogyasztási célra szánt hitelek ismételt beindítása révén javuló vásárlóerő jelenthet megoldást. Szintén problémát okoz az ingatlanbefektetési piac alacsony volumene. Az ingatlan-befektetői piac szempontjából viszont a javuló makrogazdasági adatok és a csökkenő ország kockázati felár mellett az állampapírok csökkenő hozama is kedvező körülmény.
Gondokkal küszködnek az ingatlanfejlesztők a banki és egyéb finanszírozás hiánya miatt is. „Jó iránynak tartom az MNB növekedési hitelprogramjának beindítását, de emellett szükség volna a bankokat sújtó különadók kivezetésére is, mert igazán ennek révén erősödne a hitelezési hajlandóság. A hitelprogramnak egyelőre ugyanis nincsen hatása az ingatlanpiacra” – véli Takács Ernő, az IFK elnöke. „Az egyes kiemelt jelentőségű beruházásokhoz pedig (pl. műemléképületek felújítása) a szükséges önerőt uniós támogatások révén is elő lehetne teremteni az ingatlanpiacon.”
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal 15 tagvállalata által idén megvalósított beruházások nagysága e problémák miatt mindössze 100 millió euró, vagyis a tavalyi szinten stagnál és megegyezik a 2000-ben megvalósított beruházások volumenével. Pedig a hazai ingatlanfejlesztési piac a válság kezdetére már ennek több mint tízszeresére nőtt. Az ingatlanfejlesztők portfoliójában számos jelentős nagyságrendű és megfelelően előkészített projekt ragadt be, amelyek a piac újraindulását várják.
Pedig Budapest vonzó ingatlanbefektetési célpont lehetne az IFK nemrégiben összeállított felmérése szerint. A főváros növekvő népessége, a bevándorló munkaerő és a fő szállítási folyosók központjában való elhelyezkedés mellett Közép-Európa leginkább megfizethető városa ingatlanfejlesztés szempontjából. Magyarországon az irodabérlés egy dolgozóra vetített összköltsége 35 százalékkal alacsonyabb (vagyis 2590 euró), mint az európai átlag (6746 euró). Ha az irodabérlés költségeit összehasonlítjuk a dolgozói teljesítménnyel (office affordability ratio), Budapest szintén messze a legalacsonyabb arányú a régióban és Európában is. A teljesítmény 6 százalékát kell csupán irodabérlésre költeni, ami a közép-európai régióban márt átlagos arány fele. Ez pedig jelentős versenyelőnyt hoz a budapesti székhelyű vállalatoknak.
„Nyugat-európai összehasonlításban az is kiderül, hogy bőven van még fejlesztési potenciál az irodapiacban is” – mondja Takács Ernő,. Nálunk ugyanis – a közép-európai átlagnak megfelelően – 2,5 négyzetméter modern iroda jut egy dolgozóra, amíg Nyugat-Európában ez a szám 11 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy számos vállalkozás még nem irodában működik. A helyzet azonban várhatóan megváltozik, hiszen Budapest alacsony költségaránya miatt egyre többeknek éri meg majd irodába költöztetniük cégüket. A jelenleg alul árazott ingatlanok és a magas hozamok mellett Budapest régió versenytársaihoz képest is megfelelő alternatívát nyújt a befektetők számára. Ezekre a kérdésekre akarja felhívni a közvélemény figyelmét az egyesület a november 20-án, szerdán első alkalommal megrendezett Ingatlanfejlesztés Napjával. Jelképes dátumot választottak a szervezők: ez a Lánchíd 1849-es átadásának napja, amely az ingatlanfejlesztés jelentőségét szimbolizálja.
A nap egyik hangsúlyos programja lesz a „Defibrillátort az irodaházakba” kezdeményezés, amelyet az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Nemzeti Szívalapítvánnyal és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségével közösen indítanak útjára látványos keretek között délelőtt 11 órakor a budapesti Graphisoft Parkban. A kezdeményezésre reagálva az egyesület egyes tagvállalatai, vállalják, hogy defibrillátort helyeznek el épületeikben.
Az első alkalommal egy e-könyv és prezentáció is készül, amelyet az IFK honlapjáról (www.ifk-egyesulet.hu) már le is lehet tölteni. A szerző Török András, neves Budapest-szakértő, aki a Lánchíd építésének történetét mutatja be.
A rendezvény szakmai programjának része, hogy az IFK épület- és projektbejárást szervez építészhallgatók részére. A Párizsi Nagyáruházat, a Green House irodaházat és Harsánylejtő lakóingatlan-fejlesztést bemutató buszos túra célja, hogy megismertessék a hallgatókat az az ingatlanfejlesztés körülményeivel.
Este gálavacsorát rendeznek a szakma képviselőinek és ünnepélyes keretek között hirdetik ki a „Római Part 2100” néven kiírt pályázat győzteseit. Az ötletbörzével az IFK a Római Parttal kapcsolatos víziókat, a városon belüli, távoli jövőben betöltött szerepét és funkcióját szeretné felmérni egyetemi diákok, a jövő szakembereinek mozgósításával.
