A pályázatokat a FIABCI Hungary fogja össze, a bírálati munkát magyar és a meghívott külföldi szakemberekből álló zsűri végzi. A hazai nyertes pályaművek selejtező nélkül indulhatnak a FIABCI World Prix d’Excellence elnevezésű Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. Gönczi László, a FIABCI magyar tagozatának elnöke, egyben a FIABCI World Prix d’Excellence Bizottság alelnöke szerint örvendetes tény: az elmúlt negyedszázad hazai ingatlanfejlesztésének története valódi sikersztori, olyan, amire valamennyien büszkék lehetünk. Sokan és sokféle módon dolgoztak a megújuló köztereinken, a nemzetközi színtereken is elismerést kiváltó fejlesztéseinken, a tetszhalott állapotból feltámadó műemlékeinken. Az, hogy ezeket a sikertörténeteket megmutattuk a világnak, jórészt Gönczi elnök úr szívós és állhatatos munkájának, szakma iránti elkötelezettségének és erőfeszítésének köszönhető. Rá jellemző módon a pályázati szakaszban személyesen és telefonon is győzködi azon fejlesztések gazdáit, amelyek véleménye szerint jól sikerültek, és amelyeket meg kell mutatnunk a világnak. És hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a FIABCI World Prix d’Excellence pályázatának éppen Magyarország az egyik legeredményesebb résztvevője.
- Visszatekintve az elmúlt 25 évben a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatra beérkezett munkákra, nem lehet elmenni a felismerés mellett, hogy nagyon sokat fejlődött Magyarország. Szándékosan nem Budapestet mondtam, hiszen kezdetektől különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy ne csak fővárosi projektek kerüljenek reflektorfénybe.
- Valóban, nagy utat tettünk meg, és a 25. pályázat kapcsán a zsűri is úgy látta, hogy érdemes megállni és visszatekinteni. Biztos sokan emlékeznek rá, hogy a 20. pályázat kapcsán Budapestre érkeztek a FIABCI európai elnökei, számos korábbi elnökkel együtt. Most novemberben is egy kétnapos eseményt szervezünk, mely hasonló lesz az öt évvel korábbiakhoz: az európai elnökök idén is tiszteletüket teszik nálunk, amellett, hogy itt lesz a FIABCI elnöke, főtitkára is.
- Mi lesz a program?
- A szakmai részt három panelre osztjuk: az első panel a legkomolyabb sikereinkhez kapcsolódik, nevezetesen ahhoz, hogy miként lehet egy műemléket bővítéssel, felújítással, új funkcióval ismét életre kelteni. Nem győzöm hangsúlyozni ennek a jelentőségét! Az épített örökség az egész országé, legyünk rá büszkék. A nemzetközi zsűri többször is nagyrabecsülését fejezte ki a korábbi évek pályamunkái kapcsán, elismerve azt, hogy a magyar társadalom magas szinten próbálja megvédeni az épített örökségét. Ennek záró elemeként a kőszegi Kraft projektet szeretnénk megismertetni a szakmai közvéleménnyel, amely egy komplex rehabilitációs elképzelés. Kiváló példa arra, hogy miként lehet a műemlékvédelmet, a kulturális életet, az oktatást és a turizmust olyan keretek közé helyezni, amely nem „csak” az épített, hanem a kulturális hagyományokat és az örökséget is szem előtt tarja. Ez a projekt átmenetet képez az első és a második panel között, amelynek fókusza az ingatlanfejlesztés és a településfejlesztés összehangolása lesz, és amelyre sok jó példa van Magyarországon, a harmadik panel pedig a legsikeresebb épületek bemutatásáról szól. A második napon kiemelkedő fejlesztéseket mutatunk be egy kiadós sétahelyszíni látogatás keretében, amit a díjátadó záróvacsora követ majd. 2000-ben, egy hasonló összetételű nemzetközi szakembergárda előtt a Graphisoft parkot és a Westendet mutattuk be.
- Onnan indultunk, hogy 25 év alatt meghatározó épületek és fejlesztések valósultak meg.
- 1997-ben indultunk az első pályázattal, akkor már lehetett látni, hogy a gazdasági változás megteremtette az az ingatlanfejlesztési szakmát Magyarországon. Ha visszatekintünk például a mi honlapunkon a fejlesztésekre, akkor jól kirajzolódnak a trendek és az is látszik, hogy egy sor olyan épület született, amelyekről két évtized távlatából is megállapítható: kimagasló fejlesztői munka van mögöttük. A Westend 2001-ben magasabb pontszámmal nyert a nemzetközi pályázaton, mint bámely más kategória nyertese, és ma is jó szívvel megyek arra.
- Mi az, amire különösen szívesen emlékszik vissza?
- Kohl kancellár Berlinben személyesen adta át a díjat a magyar győzteseknek 2003-ban. A legnagyobb sikerünk Andorrában történt, ahol több aranyéremmel jutalmazták a magyarokat. A Swietelsky igazgatója, Bognár Árpád úgy állt a színpadon, hogy mindkét kezében egy-egy aranyérmet megtestesítő szobrot tartott. Emellett további két arany és két ezüstérmet nyertek a magyarországi fejlesztők A díjazott magyar ingatlanfejlesztések száma messze meghaladja bármely más európai országét, a világranglistán – amely 39 olyan országot tartalmaz, amely sikeres volt – Magyarország jelenleg a harmadik helyen áll. Mi egyébként az úttörők között vagyunk, Brazília és Malajzia után harmadikként hirdettünk nemzeti színtéren nívódíj pályázatot. Példánkat mára sokan követték és 20 országban írnak ki nemzeti pályázatot, és ezen országok munkái jellemzően nagyobb eséllyel indulnak a nemzetközi megmérettetésen, hiszen már átestek egy alapos szűrésen.
- Annak idején gondolta volna, hogy ennyire eredményesek leszünk?
- Nem, de ha nem próbáljuk meg, akkor biztosan nem sikerül.
- Van olyan, amit másképpen csinálna?
- Inkább úgy fogalmaznék, hogy volt több olyan győztesünk, aki megelégedett a hazai trófeával, a nemzetközi megmérettetést már nem vállalta, pedig jó esélyei lettek volna. Bosszantó volt látni, hogy abban az évben ki vihette haza a FIABCI World Prix d’Excellence díjat az adott kategóriában.
- Nem szeretnék a korára célozni, de mi motiválja még 25 év után is, hogy megszervezze a versenyt?
- A pályázat kezdeti szakaszában az általam vezetett Revitál Rt tulajdonosai hozzájárultak ahhoz, hogy a cég munkatársai segítsenek a szervezésben. Később minimális segítséggel sikerült lebonyolítani a pályázatot. Az utóbbi néhány évben az Europa Design csapata, Feuertag Ottóval az élen sokat segít. A változó intenzitású támogatással együtt tényleg nagyon sok energiát igényel a szervezés, ráadásul mindezt intenzív ingatlanfejlesztői munka mellett (vagy esténként és a hétvégén). Sokan kérdezik, hogy mi értelme van ennyi energiát befektetni a pályázat szervezésébe. Válaszom az, hogy a hazai ingatlanfejlesztés, amelynek aktív részese vagyok, megérdemli, hogy egy nemzetközi megmérettetésen is megmutassuk, mi minden történik Magyarországon. Az örökségvédelmünk, a környezettudatosságunk, a hozzáállásunk, illetve a mérnöki és műszaki megközelítésünk kimagasló eredményeket hoz létre és ezeket látni kell a világnak.
- Mitől eredményes egy pályázat?
- Nem attól, hogy szép az adott épület. Ha szép, de üres vagy nem lehet eredményesen üzemeltetni, akkor ez egy sikertelen fejlesztés. Tudomásul kell venni, hogy az ingatlanfejlesztés roppant kockázatos dolog, minden elismerésem azoké, akik elindulnak ezen a nehéz terepen. Személy szerint azt gondolom, hogy azok a munkák jók, ahol az ingatlan- és a városfejlesztés tekintettel van egymásra, és amelynek során olyan dolgok épülnek, amelyek az adott helyen a legnagyobb hozzáadott értéket teremtik. Ha ez így történik, akkor a társadalom és a fejlesztő is megtalálja a számítását. Még egy fontos dolog: AFIABCI World Prix d’Excellence mottója az, hogy nem a méret, hanem a minőség számít, és ez kifejezetten kedvező Magyarország számára. Erre ragyogó példa a magyar részvétellel, a helyi lakosok bevonásával felépített első magyar szolár iskola az indiai Himalájában, Zanglában. található, majdnem négyezer méter magasságban. Lényegi koncepciója, hogy a nagy magasság miatt rendkívül intenzív napsugárzás befogásával olyan tantermeket tudtak létrehozni, ahol fűtés nélkül is tudnak tanulni a gyerekek a téli időszakban. Az épület helyi anyagokból (vályog, kő, fa) épült fel, megfelelő tájolása, napterei és a hőtárolásra is alkalmas falai teszik alkalmassá ilyen jellegű működésre. Nem az a projekt, amiről elsőre egy nívódíj jutna az eszünkbe, de éppen a fenntarthatósága, a helyi igények és építészeti örökség maximális figyelembevétele és társadalmi hasznossága miatt megérdemelten nyert a családi ház nagyságú iskola a hatalmas palotákkal szemben is. Ez a díj lényege.
- Úgy tudom, hogy a zsűri a 25. magyar nívódíj pályázat alkalmával online szavazás keretében megválasztják az elmúlt negyedszázad kategóriánként legsikeresebb munkáit.
- A szavazásra a zsűritagok és a települések főépítészei és a korábbi nyertes pályázók és a pályázatot támogató szakmai szervezetek kaptak meghívást. A szavazás eredményét a jubileumi díjátadón fogjuk ismertetni.
Irodakereso.info
