Ügyfeleink gyakran teszik fel a kérdést: anyagi helyzetük javulása esetén (például öröklés, jobban fizető munkahely) lehetséges-e, megéri-e hitelüket részben vagy teljes egészében előtörleszteni, illetve milyen költségekkel kell számolniuk?

 

Törvény egyértelműen kimondja, hogy a fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Ilyenkor a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. Ezzel tehát a fogyasztó az eredetinél kedvezőbb feltételekkel szabadulhat a tartozásától, míg a hitelezőt bizonyos mértékű veszteség éri (például a szerződés szerint tervezett bevétel egy részének kiesése, adminisztrációs költség). A jogszabály ezért kimondja, hogy hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. Ezt nevezzük előtörlesztési díjnak, mértékét jogszabály maximalizálja valamennyi hitelnyújtó számára.

 

A díj mértéke mindig az előtörlesztett összeghez igazodik, alapesetben (például egy átlagos személyi kölcsön) 1 százalék, ha a futamidőből még egy évnél több van hátra. Egy éven belüli lejárat esetén 0,5 százalékos mértékkel kell számolni. Fontos tudni, hogy az előtörlesztési díj ilyenkor sem lehet magasabb, mint a hátralévő futamidőre vonatkozó hitelkamat összege (az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével).

 
Nem illeti meg a bankot az előtörlesztési díj (az általános szabályok szerint):

- fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén;
- akkor, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt;
- ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot.

MNO