-    Ön, mint a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat zsűrijének elnöke, illetve a FIABCI World Prix d`Excellence szervezőbizottságának  alelnöke rengeteg pályázati anyagot látott. Kérem, győzzön meg, miben más ez a díj, mint az ingatlanszakma egyéb díjai?

-    A 23 évvel ezelőtt útjára indított FIABCI World Prix d’Excellence a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázata, amelynek történetében eddig öt kontinens 32 országának ingatlanfejlesztői szerepeltek eredményesen. A zsűri kőkemény, ez nem az a díj, ahol az ember befizet, mondjuk 5000 dollárt, amiért cserébe részt vehet egy előkelő hotelben rendezett gálán, és a végén kap egy elismerő oklevelet. FIABCI World Prix d’Excellence története során többször is előfordult, hogy valamelyik kategóriában nem adtunk ki első díjat, mert a zsűri úgy érezte, hogy abban az évben egyik pályázat sem éri el az ehhez szükséges nívót.

-    Hogyan dolgozik a nemzetközi zsűri?

-    A nemzetközi zsűriben idén 33 ország 66 tekintélyes szakembere vett részt, képviselve az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát. A bírálat főbb szempontjai az ingatlanfejlesztés koncepciója és eredménye, építészeti- és városépítészeti színvonala, a kivitelezés minősége, az alkalmazott műszaki megoldások és a megvalósítás időtartama. Emellett értékelik a fejlesztés eredményességét, értékesítési- és bérbeadási potenciáljait, foglaltságát, valamint a környezetvédelem szempontjait és az ingatlanfejlesztés társadalmi hasznosságát.
 
-    Az idén a díjakat a FIABCI 66. Kongresszusán Kuala Lumpurban a One World Hotel dísztermében tartott gálavacsorán adták át a nyerteseknek 2015. május 30-án, ahol a maláj uralkodó jelenlétében  több, mint ezer résztvevő ünnepelte a díjazottakat. Hogyan szerepeltek a magyar pályázatok?

-    A magyar pályázók ismét kitűnően szerepeltek! A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a Liszt Ferenc Zeneakadémia pályaművel II. díjat nyert Speciális épületek kategóriában. A Horizon Development Kft. Eiffel Palace irodaháza a Környezettudatos épületek kategória II. díját kapta. Az örökségvédelem kategóriában a zsűri két második díjat adott ki, és mindkettő Magyarországra került. Az Eiffel Palace irodaház és a Liszt Ferenc Zeneakadémia az Örökségvédelmi kategória megosztott második díját kapta. Fontos hangsúlyozni, hogy az itt elért második hely hatalmas elismerés. A FIABCI World Prix d’Excellence az ingatlanszakma piramisának a csúcsa; eleve csak az indulhat, aki a „selejtezőkön” vagyis a nemzeti pályázatokon már jól szerepelt. Azt gondolom, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagyon jól vizsgáztak a magyar munkák, büszkék lehetünk rájuk.

-    A nemzetközi zsűriben végzett munkája mellett 17 éve vesz részt a hazai pályázók felkészítésében, a beérkező anyagok rostálásában. Honnan indultunk, és hol tartunk most?

-    Magyarországon a rendszerváltás előtt nem létezett ingatlanfejlesztés, döntő többségében állami beruházások keretében folytak az építkezések. Az első, modern értelemben vett irodaházat 1991-ben adták át, ez volt az East-West Center az Astoriánál. Ezt követően indult meg lépésről lépésre az ingatlanfejlesztés a különböző szegmensekben, felépültek az első bevásárlóközpontok is (Pólus Center, Duna Pláza), pezsgett a piac. A FIABCI Magyar Tagozata 1997-ben írta ki az első pályázatot, akkorra már izgalmas és nívós munkák között tudtunk válogatni. Az elmúlt 17 év során hozzánk beadott munkáin keresztül nyomon követhető a hazai ingatlanszakma fejlődése, a piac átalakulása és változása. Például lakásprojektekkel csak 2000 után - a jelzáloghitelezés tömegessé válását követően -, találkoztunk.

-    Melyek voltak az emlékezetes mérföldkövek?

-    Sok ilyen volt, de szívesen emlékszem vissza például a Teve utcai ORFK-BRFK székházra. Korszerű, jól megközelíthető, magas műszaki színvonalú épületet hoztak létre úgy, hogy a finanszírozásért cserébe a Postabank megkapta a Belügyminisztérium vegyes portfólióját: csupa értékes, de rendőrségi célokra nem igazán alkalmas épületet. Az egyikben működik ma a Meridien szálló. A közérdek is megvalósult és a finanszírozó is megtalálta a számítását. Egy évtizeddel később hasonló elgondoláson alapult a tervezett kormányzati negyed koncepciója, amely, mint ingatlanfejlesztés kiváló elképzelés volt. Szakemberként nagyon sajnálom, hogy nem valósult meg. A Westend többfunkciós épületegyüttese sem véletlenül nyert a hazai majd a nemzetközi pályázaton: egyrészt az épület bárhol megállná a helyét a világban, másrészt egy - szerencsére már csak a régi képeken és az emlékekben élő -, rosszhírű negyedet tett a város pezsgő részévé.  2000-ben mi rendeztük a FIABCI Európai Kongresszusát és a résztvevőknek bemutattuk a Westendet is. A látogatás során a fejlesztők részéről elhangzott, hogy március helyett novemberben adták át a bevásárlóközpontot. – Ennyit csúsztak? - kérdezte az egyik külföldi ingatlanfejlesztő fejcsóválva. Nem, hangzott a válasz, ennyivel korábban adtuk át annak érdekében, hogy a bérlők még időben be tudjanak kapcsolódni a karácsonyi szezonba.

-    Hogyan illeszkedik a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat a FIABCI World Prix d`Excellence nemzetközi pályázatához?

-    A FIABCI 1992 óta rendezi meg a FIABCI  World Prix d`Excellence pályázatot. A FIABCI Magyar Tagozata 1997-ben többek között azzal a céllal indította el a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjat, hogy elősegítse a magyarországi ingatlanfejlesztők részvételét a nemzetközi pályázaton. Ahogy már említettem, a célt sikerült elérni, és azóta szinte minden évben van magyar nyertes. Amikor mi meghirdettük a hazai pályázatot, akkor csak Brazília és Malajzia rendezte meg saját nemzeti pályázatát. Azóta egy sor ország felismerte, hogy a nemzeti pályázat megalapozza a nemzetközi sikert, és a FIABCI World Prix d`Excellence egy világméretű szakmai megmérettetéssé vált. A FIABCI World Prix d`Excellence a világ legrangosabb és legnívósabb ingatlanszakmai díja. A bírálat tisztaságát biztosítja az a szabály, hogy a zsűritagok csak olyan kategóriában értékelhetnek, amelyben országukból nem érkezett nevezés.  A Wall Street Journal minden évben egész oldalas cikkben számol be a díjazottakról. Azt gondolom, hogy az Ingatlanfejlesztési Nívódíj az országimázs építés nagyon egyszerű és nagyon hatékony eszköze.

-     Mekkora idehaza az Ingatlanfejlesztési Nívódíj támogatottsága?

-    Az Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot már az első kiírás alkalmával is sok fontos szervezet támogatta, és ez a kör azóta tovább bővült.  A munkában támogat bennünket a Magyar Ingatlanszövetség - mint a FIABCI Magyar Tagozatának kiemelt státuszú tagja és a pályázat társrendezője -, az ÉVOSZ, a BKIK, a Magyar és a Budapesti Építészkamara, a Lakásvásár Médiacsoport, az Irodaház Info Zrt, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Fürdőszövetség és tavaly csatlakozott hozzánk a Környezettudatos Épülés Egyesülete is.  A zsűritagok is jellemzően a pályázatot támogató szakmai szervezetek vezetői közül kerülnek ki. (A zsűri tagja Harkácsi István ingatlanpiaci szakértő, az irodakereso.info és raktarkereso.info portálcsalád tulajdonosa. A szerk.) Az aktuális pályázatról szinte valamennyi önkormányzat értesítést - felkérést – kap. Van, akit meg kell győzni, és van, aki magától jön. Miután a Nyíregyházi Állatkert nyert – és a nemzetközi FIABCI kongresszuson olyan más, kitüntetett városokkal került együtt említésre, mint Szentpétervár vagy Sao Paulo, - már nem kellett különösebben győzködnöm a nyíregyházi polgármestert, hogy a belváros rehabilitációjával is nevezzenek. Követendő példa még a siófoki belváros kapcsán megvalósult összefogás: a városi főépítész egy asztalhoz ültette a fejlesztésben résztvevő összes vállalkozót és az Önkormányzat vezetésével közösen pályáztak az új belvárossal, amely valóban új, mert korábban Siófoknak nem volt klasszikus értelemben vett városközpontja. 

-    Hogyan történik a beérkező pályamunkák értékelése?

-    A magyar pályázat kiírása követi a nemzetközi pályázat szabályait, és a bírálat szempontjai is azonosak: Az ingatlanfejlesztés koncepciója; az építészeti és műszaki színvonala; a fejlesztés eredményessége és az értékesítés, a bérbeadás sikere; (a közcélú fejlesztéseknél is nagyon fontos, hogy egy művelődési- kulturális létesítmény saját bevételeiből a fenntartási költségeket mennyire tudja fedezni); a környezettudatosság; valamint az adott létesítmény társadalmi hasznossága. Vagyis az, hogy a fejlesztés hogyan javítja a szűkebb és tágabb környezetében lakók életkörülményeit és hogyan szolgálja az ott élőket, valamint az odalátogatókat.

-    Mi az, amiben jók vagyunk idehaza?

-    A nemzetközi zsűri nagyra értékeli, ahogyan az örökségvédelemmel bánunk: a Kőbányai Sörgyár dél-afrikai befektetője a Zsolnai gyártól rendelte meg az idők során elveszett vagy megsérült kerámia burkolatokat, annak érdekében, hogy az eredeti formájában hozhassa helyre a gyárépületeket. Hasonló történt az Andrássy úti ING székház esetében: néhány minta alapján újraöntötték a régi kilincseket, és több kiló ezüstöt használtak fel a mennyezet régi pompájának rekonstruálásához. A nemzetközi pályázaton nyertes pécsi Zsolnai központ, a szombathelyi városközpont - ahol az OTP fiók üvegpadlója alatt látható a 2000 éves római út feltárt maradványa -, a Gödöllői Királyi Kastély, a Continentál Hotel, a Szabó Ervin Könyvtár, a Millenáris Központ, a Nagyvásárcsarnok, a Dorottya udvar, a sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor, a Fővárosi Település és Értékvédelmi Támogatás programja, illetve idén a Zeneakadémia és az Eiffel Palace mind-mind az örökségvédelem jó példája.

-    Miben ad többet az országnak az ingatlanfejlesztés a többi gazdasági ágazathoz hasonlítva?

-     Az ingatlanfejlesztés az egyetlen befektetési ágazat, ahonnan nem lehet kivinni a megteremtett értéket: egy tőzsdei befektetést akár percek alatt, egy gyárat néhány hónap alatt át lehet telepíteni egy ígéretesebb piacra. De a ház, amit itt, Magyarországon építettek meg vagy újítottak fel, örökre itt marad. Ezért gondolom azt, hogy a sikeres ingatlanfejlesztés az országot gazdagítja, függetlenül attól, hogy a beruházó hazai vagy külföldi.

-    Nemzetközi összehasonlításban mennyire vagyunk aktívak?

-    A brazilokat és a malájokat követően mi magyarok írtunk ki harmadikként nemzeti pályázatot. Ez az előnyünk ma is megvan, a régióban a legaktívabbak vagyunk. Most indul a XVII. Magyar Ingatlanfejlesztási Nívódij pályázat. Világszinten a feltörekvő ázsiai országok jelentkeznek még figyelemreméltóan sok, magas nívójú ingatlanfejlesztési projekttel, de a többi régió is aktív. Tavaly már közel 20 országban szerveztek nemzeti pályázatot, és évről évre újak jelentkeznek. A nemzetközi mezőny nagyon erős, itt már szerepelni is valódi elismerés. Amelyik ingatlanfejlesztési projekt itt nyer, az bárhol a világban megállná a helyét, és az is fontos, hogy csak az értékálló minőséget díjazzuk: a 17 évvel ezelőtti munkákra ma is büszke lehet az ország.

 

 

Irodakereso.info