Kiforratlanok, de javíthatók az építésügy új jogszabályai
2014. március 12.
Pozitív törekvés, de a nagymértékű változások miatt ellentmondások sora jellemzi az alaposan módosított építési jogszabályok első évét. A hibák miatt tavaly már többször módosult az építésügy jogszabályi környezete, ennek ellenére a paragrafusok értelmezése, az e-napló, az elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) működése miatt alaposan oda kell figyelniük az építkezőknek, tervezőknek, kivitelezőknek és a fejlesztőknek is.
„Az építési jogszabályok módosításai több területen is jelentős változást hoztak. Rendkívül előremutató például az elektronikusan indítható engedélyezési eljárások (ÉTDR rendszer) vagy az e-napló. Ezek a törekvések hosszú távon egyszerűsítik majd az ügyintézést” – mondja Lipcsei Gábor, az Óbuda Group elnöke. Ám éppen a szerteágazó változtatások miatt az új szabályok sok helyen ellentmondásba kerültek a rájuk épített kormányrendeletekkel. Így az elmúlt évben már több rendeleten kellett jelentős módosítást elvégezni.
A cégcsoport a jogszabályok alkalmazásának bő egy éve alatt összegyűjtött néhány olyan pontot, ahol zavar támad a jogszabályok értelmezése és alkalmazása körül, vagy az informatikai háttér működése lassítja az ügyintézést.
Melyik a megfelelő hatóság?
Bizonytalanságot okoz például, hogy sokszor maguk a kérelmezők sem tudják eldönteni, melyik hatósághoz kell benyújtaniuk az adott kérelmet. A járási építésügyi hivatal és az elsőfokú építésügyi hatóság a vonatkozó kormányrendeletekben nincs egyértelműen megkülönböztetve, mivel mindkettő építésügyi hatóságként szerepel. Itt az egyes hatáskörök, illetve az illetékes hatóság pontosabb meghatározására lenne szükség.
Kell engedély?
A tapasztalatok alapján a kérelmezők többsége nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy mikor kell és mikor nem szükséges módosított építési engedély iránti kérelmet benyújtania. A törvény szerint ugyanis ilyenre akkor van szükség, ha az épületen tervezett változás megfelel a jogszabályoknak és nem változtatja meg az építményt. A túlságosan tág megfogalmazás – például az, hogy hol van az a pont, amikor már „megváltozik” egy épület – egymástól eltérő értelmezéseknek ad teret.
Időszűkében rendszerhibák miatt
Általánosságban egyetért az elektronikus dokumentáció bevezetésével az Óbuda Group elnöke, hiszen a szándék az volt, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az ügyintézés, ráadásul a rendszer képes arra, hogy a tervező és az építtető között felhő alapú kommunikációs csatornaként szolgáljon. Az ambiciózus terveket azonban csak korlátozottan sikerült átültetni a gyakorlatba. Az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) rendszere ugyanis a kezdeti felkészületlenség után mára működőképes, de nem mindig stabil és a program kezelése sem mindig egyértelmű. A további egyszerűsítést jelentő online fizetés rendszerét nem vezették még be. A hatósági tapasztalatok szerint a rendszerhibák miatt nagyon nehéz betartani a törvényi határidőket. A beérkezett kérelmekhez csatolt építészeti-műszaki tervdokumentáció, a műszaki leírások és a szakhatósági dokumentációk áttekintéséhez és minden részletre kiterjedő hiánypótlási felszólításhoz kevés az idő a rendszerhibák, az ÉTDR rendszer lassú működése és az elektronikus dokumentumok megnyitási nehézségei miatt.
Mégis kell a papír
Nem sikerült teljesen a váltás a papíralapú dokumentációról elektronikusra. Nagyléptékű projektek esetén ugyanis továbbra is minden dokumentációt papíron kell benyújtani. Ráadásul a bankok és hatóságok nem fogadják el az ÉTDR rendszeréből kinyomtatott, elektronikusan záradékolt dokumentumokat, mert nincsenek aláírva. Így a kérelmezőknek például ingatlanhitel igénylése esetén az építésügyi hatóságtól kell hiteles másolatot kérniük.
E-napló: kevés még a tapasztalat
A legkevesebb tapasztalat eddig az e-naplóról áll rendelkezésre, mivel használata csak október 1-je óta kötelező. Az e-építési napló rögzíti a szerződés szerinti építőipari kivitelezés tárgyát, az építési-szerelési munkák adatait, az építési munka menetét, megfelelőségét, a teljesítési igazolásokat és a kapcsolódó dokumentumokat. Az Óbuda Group szakértői az ÉTDR rendszerhez hasonló működési hibákat találtak. Az e-naplóra is jellemző, hogy a kivitelezési dokumentáció nagy része továbbra is papíron folyik.
„Az elektronikus építési ügyintézésre és az építésügyi jogszabályok gyökeres módosulására sem a hatóságok, sem az építőipar szereplői nem voltak felkészülve. A tavaly januári bevezetés óta eltelt több mint egy év elegendő volt az alapok lefektetésére, ugyanakkor még idő és további jogszabályi, technikai javítások szükségesek az olajozott működéshez” – foglalta össze Lipcsei Gábor. http://www.e-epites.hu/
