A Brexit gazdasági hatásairól szinte mindennapos témaként hallhatunk a médiában, így meglehetősen nehéz egyszerű választ adni az ezzel kapcsolatos kérésekre – mondta el Darvas Zsolt, a Bruegel Institute szenior partnere. A kilépéssel kapcsolatban vannak részben ismert és egyelőre nem ismert kérdések. Amelyekre már részben tudjuk a választ, azok közé olyanok tartoznak, mint:
Mi a jogi menete egy ország EU-ból való kilépésének?, Mi lesz az Egyesült Királyság tárgyalási stratégiája a kilépés folyamán?, Elég lesz-e két év a tárgyalásokra lebonyolítására?
Hogy fog reagálni a magánszektor a megváltozott gazdasági környezetre?, Mi lesz Skócia és Észak-Írország jövője?

Amikre pedig egyelőre egyáltalán nem tudjuk a választ: Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság lényegében az EU-ban marad?, A jelenlegi állapot egy politikai bénultság?, Várhatók-e reformok az EU működésében?, Esetleg ez a kezdete az EU lebontásának?

Ami az ipari beruházások és a fogyasztás alakulását illeti, úgy tűnik Európa nem annyira pesszimista a brit kilépés miatt. A bankszektor részvényárfolyamaiban ugyan a Brexit hatására bekövetkezett egy visszaesés, de ez legalább annyira az olasz bankoknak is köszönhető, így a piac összességében továbbra is optimista. Az angol font árfolyama is jelentős leértékelődésen van túl, de itt is elmondható, hogy az elmúlt években jelentősen túlértékelt volt. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért is ilyen optimista Európa a Brexit híre után?

A lehetséges kimenetelek

A kilépés után elképzelhető, hogy Nagy-Britannia és az EU között Norvégia, Izland és Liechtenstein mintájára a szabad munkaerőáramlás, a forrásokhoz való hozzáférés és az Uniós jogszabályok alkalmazása továbbra is fennmarad.
Egy másik verzió esetén Nagy-Britannia a kilépés után inkább a svájci mintát követheti, vagyis lazább együttműködés alakulhat ki az Unióval. Míg a kontinentális Európa országaiba főként Európán belülről erős a bevándorlás, addig az Egyesült Királyságba fele-fele arányban oszlik meg az Unión belülről és azon kívüli országokból érkezők aránya, ami az EU-hoz való lazább kapcsolódásra utal. Ezt támasztja alá az is, hogy az EU jelenlegi költségvetésében, Norvégia egy főre vetítve nagyobb összeggel járul hozzá a közös költségekhez, mint Nagy-Britannia.
A Brexit lehetséges hatásai tehát egyelőre nem egyértelműek. A bevándorlás csökkenése, az Unió költségvetésében való részvétel megszűnése, de egyfajta kontinentális partnerség kialakulása - az úgynevezett „financial passporting” megvalósulása - is egy elképzelhető forgatókönyv.

A Brexit negatív és pozitív hatásai

A politikai sokk mellett, hogy az Unió elveszít egy partnert valamint a Brexit befektetésekre gyakorolt negatív hatásán túl több pozitívuma is lehet a Brexitnek. Az egyik lehetséges pozitívum, hogy a kilépés felrázza a kontinenst és ráirányítja a figyelmet az aktuális problémákra, mint például, hogy a globalizáció veszteseit támogatni kell, és a közös vállalások terén is reformokra van szükség. A költségvetés megreformálása átláthatóbbá teheti a piacot, aminek részeként az ingatlanpiac is átláthatóbb lehet. A piac tehát alapvetően optimista, amit az magyarázhat, hogy a szereplők szerint a Brexit elsősorban az Egyesült Királyság problémája és bíznak abban, hogy végül megtalálja a saját megoldását.

A világ ingatlanpiaca 2017-ben

A világban több olyan folyamat is zajlik jelenleg, ami geopolitikai kockázatokat rejt – mondta Damian Harrington MRICS, a Colliers elemzési vezetője. Az orosz-ukrán konfliktus, az Európába irányuló migráció, az amerikai elnökválasztás és a Brexit mind olyan tényező, ami a bizonytalanságot és ezzel együtt a kockázatokat növeli. Emellett az elöregedő társadalom vagy Kína globális szerepének alakulása szintén kockázat, de ez utóbbi kettő egyben lehetőség is.

A válság után 2015-ig töretlen volt a növekedés az európai ingatlanbefektetések volumenében, ami a 2016-ban először váltott irányt. 2016 volt az első év, amikor európai szinten az ingatlanpiac minden szegmensében visszaesett a befektetési volumen. Míg azonban Kelet-Közép Európában és az északi országok többségében továbbra is növekedés volt tapasztalható, addig a legnagyobb gazdaságok negatív teljesítménye lehúzta az átlagot. Éppen ezért az EU legnagyobb gazdaságú országainak súlya miatt a további kockázatok között meg kell említeni a következő francia és német választásokat is.

Az ingatlanpiac világgazdaságon belüli növekvő szerepét mutatja, hogy az elmúlt években 8-9 százalékról 10 százalék fölé nőtt a részesedése. Az alacsony banki kamatok és az ingatlanpiacon elérhető relatíve magasabb hozamok miatt ugyanis az ingatlanpiac egyre vonzóbb befektetési területté vált.

A jelenlegi alacsony infláció ugyan meglehetősen szokatlan az elmúlt évek tekintetében, de évszázados távlatokban korántsem példa nélküli – mondta el Tatha Ghose a Commerzbank vezető közgazdásza. A régió legsikeresebb országa Lengyelország, de hosszabb távon Romániában is 3 százalék feletti gazdasági növekedés várható. A magyarországi növekedés azonban kevésbé fenntartható.

Radek Zeman a CTP pénzügyi vezetője a magyar piaccal kapcsolatban is optimista, szerinte ez Európa utolsó olyan országa, ahol az ingatlanpiacon még mindig jelentős hozam érhető el, jóllehet a következő években a piac stabilizálódásával itt is hozamcsökkenés várható.

Peter Attard Montalto, Nomura - szerint a Brexitnek Kelet-Közép Európa országaira közvetlen hatása csak kisebb mértékben lesz. Lengyelország valóban a régió legkedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országa, Románia növekedésének fenntarthatóságával kapcsolatban azonban szkeptikusan nyilatkozott, szerinte hosszú távon Szerbia ingatlanpiacára érdemes odafigyelni.

A szakértők azonban egyetértettek, hogy a régió országainak árfolyampolitikája fontos kérdés lesz a következő években.

Technológia és ingatlan

A technológiai fejlődés már most hatással van a régió ingatlanpiacára. Világszerte eddig 5 milliárd dollárt fektettek ingatlanpiaccal kapcsolatos technológiai fejlesztésekbe – mondta Joseph Kelly a DealX ügyvezetője.

A nemzetközi cégek munkafolyamatainak kiszervezéséből az itteni irodapiac profitálhat, így ebben a tekintetben Kelet-Közép Európa fejlődés előtt áll. Emellett azonban meg kell említeni a munkaerőhiányt, ami szinte az összes itteni országot sújtja. Az elvándorlók közül sokan nem csak a magasabb bérek miatt, hanem a jobb életkörülményeket biztosító környezet – oktatás, egészségügy, modernebb városrészek - miatt költöznek nyugatra. A jövőben a munkavállalóknak egyre komplexebb igényei lesznek, így akár új kreatív városrészek, smart city-k kialakítása is segíthet a munkaerő megtartásában. Erre egyelőre főként Londonban és más nyugati városokban látunk csak példát.

Tamás Polster – MRICS, Cushman and Wakefield úgy véli, hogy a globalizáció és a nemzetközi cégek európai jelenléte a régió sikerének egyik fő kulcsa, az ide érkező cégek azonban egyre képzettebb munkaerőt igényelnének, amiből egyelőre hiány van. Lengyelország növelte a diplomás képzést és Románia is sokat fektetett az utóbbi években oktatásba, így a régión belül vonzók lehetnek a külföldi cégek számára.

Zempléni Kommunikáció Kft.