Magyarország az alacsony befektetési volumennel rendelkező országok között foglal helyet Európában, érdemi tranzakció nem is volt 2013-ban. „Friss tanulmányunk szerint azonban számos jel mutat arra, hogy a közeljövőben Budapest az ingatlanbefektetők és új céges vagy kutatási központot keresők egyik legelső célpontjává válhat” – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke. A felmérés 6 kitörési pontot azonosított.
1. A budapesti irodapiac növekedés előtt áll
Bőséges a növekedési potenciál a hazai irodapiacon: amíg az átlagos nyugat-európai fővárosok modern irodaállományában közel 11 négyzetméter jut egy főre, addig Közép-Európában csupán 2,5 négyzetméter – ismerteti a tanulmány megállapítását az IFK elnöke. A gazdasági növekedés beindulásával az irodák iránti kereslet is megnő, viszont a jelenlegi kínálat (3,1 millió négyzetméter) szűkösnek bizonyul majd, így terep nyílik a komoly építkezésekre. Budapesten az egy irodai munkahelyre jutó költségek a legalacsonyabbak egész Európában: az átlagos munkavállaló által generált bevétel csupán 6 százalékát teszik ki nálunk. Ez az arány a régiós átlag fele.
2. Képzett kollégákból válogathatnak
Budapesten jelentős a képzett munkaerő aránya: az itt élő 25 és 40 közöttiek 45 százaléka felsőoktatásban szerzett diplomát a tanulmány szerint. Mivel többségük és a friss diplomások java is helyben szeretne elhelyezkedni, az ide költöző vállalatok magasan kvalifikált szakemberek közül válogathatnak. Magyarországon erős a felsőoktatás (35 intézmény szemben például Bécs 19 intézményével), és hagyományosan erős a műszaki és informatikai oktatás. Évente több mint 1100 diák kezdi meg tanulmányait mérnök informatikusként.
Informatikai képzést kezdők száma a felsőoktatásban 2013-ben
3. Alacsony áron elérhető munkaerő
Az EU egészében az átlagos óránkénti munkaerőköltség az egész gazdaságra - a mezőgazdaságot és a közigazgatást kivéve - vetítve 2013 III. negyedévében 25,8 euró, míg az eurózónában 30,8 euró volt az Eurostat adatai szerint. Ezek az átlagok azonban jelentős különbségeket takarnak a tagállamok között, amint az táblázatunkból is kiderül. Magyarországon a hatodik legalacsonyabb, 8 euró az egy órára jutó munkaerőköltség.
Munkaerő-költségek Európában
4. Régiós vezető szerep
Európai trend, hogy a munkalehetőségek egy-egy nagyobb világvárosban összpontosulnak. Ennek tökéletesen megfelel Budapest, amely 1,7 millió lakosságával – és 2,4 milliós agglomerációs populációval - Kelet-Európa legnagyobb városa. Az Eurostat előrejelzése szerint az országon belüli mozgásnak, valamint a környező országokból érkező munkaerő miatt a főváros és környékének lakossága 6%-al bővül 2033-ra:, ez az arány 2,5-szer haladja meg a közép-európai átlagot.
5. Autók helyett metró, busz és kerékpár
A budapesti közösségi közlekedés sűrűsége egyedülálló Európában: minden négyzetkilométerre 9 megálló jut. A hálózat így csaknem kétszer kiterjedtebb, mint Prágáé vagy Bécsé. Ezen még javítani fog a márciusban üzembe helyezendő 4-es metró. A város halad a korral, így tavasszal BuBi néven kerékpárkölcsönző-hálózat nyílik. Szükség is van rá, mert a rendszeresen biciklivel munkába járók száma immár a 100 ezer felé közelít.
Közösségi közlekedési hálózat hossza KKE-ban
6. Közlekedési csomópontban
A magyar főváros az összes főbb közlekedési csomópont középpontjában található, közvetlen összekötéssel a régió többi fővárosával. Európa csaknem minden városa megközelíthető innen repülővel – átlagosan két óránként indulással.
Zempléni Kommunikáció
