A hírfogyasztás népszerűsége is kiemelt, az online tovább nőtt az EU-ban. Ráadásul a nyomtatott magazinok szerepe sem elhanyagolható, hitelesebb információforrások a Z generációnál, mint a közösségimédia-felületek.
2021-ben a 16 és 74 év közötti uniós polgárok 89%-a használta az internetet a kutatás időpontja előt-ti 3 hónap során legalább egy alkalommal. Ráadásul az egyik legnépszerűbb a kulturális tevékenység volt, ideértve többek között az online hírolvasást is. Az internetes böngészők 72%-a olvasott online híroldalakat, hírmagazinokat vagy újságokat. Ez 2016-hoz képest 2 százalékpontos emelkedést jelent, így kijelenthető, hogy az online hírfogyasztás népszerűsége tovább nőtt az EU-ban. 2021-ben a leg-magasabb Finnországban (93%), Litvániában (92%), Csehországban (92%), Horvátországban (90%), valamint Görögországban (90%) volt a tagországok közül. Ezzel szemben a legalacsonyabb ez az arány Romániában (59%), Németországban (62%), Franciaországban (63%), Olaszországban (64) és Belgiumban (67%) volt.
„Az adott időszakban online híroldalakat a hazai lakosság 87%-a olvasott. Ennek fényében elmondha-tó, hogy ilyen téren az élmezőnyben van Magyarország” – mondta Károly Róbert PR szakértő, marke-ting tanácsadó, a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója.
A nyomtatott sajtó szerepe is jelentőségteljes napjainkban
Az adatok tükrében joggal merülhet fel a kérdés sokakban, hogy a digitális híroldalak mellett, milyen szerepet tölthetnek be napjainkban a nyomtatott kiadványok. Mint azt az MPRSZ PR Trendriport 2021 című kiadványából is megtudhatjuk, bár szerepe nem olyan, mint régen, jelentősége napjaink-ban is meghatározó. Egy döntő többségében magyar válaszadók segítségével végzett kutatásból kide-rült, hogy a legtöbb időt a közösségimédia-felületeken töltjük. Ennek ellenére nem biztos, hogy ez a leghitelesebb, ha tájékozódásról van szó. Információforrás tekintetében a Z generáció például a leg-megbízhatóbbnak elsősorban az online megjelenő cikkeket tartja, ezt követik a nyomtatott magazi-nok, és csak a harmadik helyen vannak a közösségimédia-felületek. A megkérdezettek 70%-a vásá-rolna könyvet, valamint
20%-uk nyomtatott magazint. Mindemellett mindössze 17% azoknak az aránya, akik csak online szeretnek informálódni.
„Ha hiteles információforrásról van szó, még az olyan fiatal generáció képviselői is mint a Z, előnyben részesítik pillanatnyilag az online megjelenő cikkeket és a nyomtatott magazinokat a közösségimédia-felületekkel szemben. Ebből is látszik a hagyományos média jelentősége” – hangsúlyozta Károly Ró-bert PR szakértő, marketing tanácsadó.
Érdemes továbbá szót ejteni a szaksajtó szerepéről is. Ezek azok a sajtóorgánumok, amelyek szűkebb témaköröket érintenek kiadványaikban. Ráadásul számos esetben online és nyomtatott formában egyaránt aktívak.
„Nem egy mezőgazdasági szaklap van például, akik rendszeresen, több ezres nyomtatott példányszám-mal is jelen vannak a piacon. Ezek sokszor előfizetéses kiadványok, olvasóik pedig többnyire szakmabe-liek, akik különösen érdeklődnek bizonyos témák iránt” – emelte ki a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója.
Legyen szó most tehát objektív hírről vagy vélemény cikkről, belföldi vagy külföldi eseményről, gazdasági, kultúra, életmód, gasztronómiai, bulvár, tech vagy egyéb témáról, a sajtóorgánumok sze-repe megkérdőjelezhetetlen.
Fontos része lehet a kommunikációs mixnek is a hagyományos média
A vállalatok életében rendszerint jelentős szerepe van az úgynevezett kommunikációs mixnek. Ez azt takarja egyszerűen megfogalmazva, hogy hol, hogy és mit kommunikáljon, adott esetben reklá-mozzon magáról a vállalkozás. Ennek részét képezheti számos lehetőség. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek a kültéri reklámok, a hírlevelek, valamint a közösségimédia-felületek is. Azonban a hagyományos médiának e téren is lényeges funkciója lehet.
„A sajtóorgánumok tájékoztató szerepük mellett, számos reklámlehetőséget is biztosítani tudnak. Azon-ban, mint hitelesnek tartott kommunikációs csatornák, a hírnévépítés, hírnévkezelés során is fontos szerepet tölthetnek be. Ennek köszönhetően nemcsak marketing, de PR szempontból is kiemelt szerepük lehet a jövőben is” – hívta fel a figyelmet Károly Róbert, aki hozzátette: így a vállalatoknak a kom-munikációs mix megalkotásakor mindenképp érdemes lehet evidenciában tartani a médiahirdetési lehetőségeket, valamint a PR-t, sajtókommunikációt is.
Károly Róbert PR & Marketing
