Négy hónappal ezelőtt, amikor az amerikai techóriás, a Microsoft kénytelen volt hazaküldeni dolgozóit, a következő változásokat észlelte a munkaórák kapcsán: a megszokottnál gyakoribb, de rövidebb időtartamú meetingek; hosszabb munkanapok, dolgosabb délutánok. 

Folyamatosan figyelték a dolgozók viselkedését, a csoportdinamikát, hogy ezek alapján olyan megoldásokat dolgozzanak ki, melyek segítik a munkaerő minél gyorsabb alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez.

Különböző mérőeszközök és névtelen kérdőívek segítségével rengeteg információt gyűjtöttek össze a home office-ban dolgozók tapasztalataival kapcsolatban, mely adatokat a Harvard Business Review is publikált. 

Az eredmények szerint a meetingek száma és összesített hossza nagyban növekedett, de egyenként a meetingek nem voltak hosszabbak, mint 30 perc. Ez szembe megy azzal a tendenciával, miszerint az üzleti szférában a megbeszélések időtartama az elmúlt években folyamatosan növekedett. 

Az időpontok egyeztetésének nagyobb rugalmassága egyenes út volt a gyakoribb, inkább a délutáni időpontokban történő meetingek megszervezéséhez. A dolgozók így oda-vissza mozognak az egyéni, a csapatmunka és a munkán kívüli tevékenységek világában. 

A munkaórák tekintetében a “harmadik műszak” produktivitásának rohamos növekedéséről beszélhetünk. Az este 6 órától éjfélig tartó időszak aktivitása 52%-kal növekedett, a szünetek kezdete és vége pedig, akár a hétvégi pihenést, akár egy-egy ebédszünetet vizsgálunk, gyakorlatilag elmosódtak, már-már el is tűntek. 

Összességében az otthonról való munka a dolgozók hosszabb munka napjaival (átlagosan heti plusz 4 órával) “ajándékozta” meg a cégeket. Ennek oka talán, hogy a “homeofficerek” rengeteg magánjellegű feladatot is ellátnak otthon, míg az irodában tisztán csak munkahelyi feladataikon dolgoztak. Ezeket a kis kitérőket korai felkeléssel, vagy túlórázással kompenzálják.